Durva megszorítás a spanyoloknál

„Nagyon-nagyon kemény” – minden köntörfalazás nélkül így jellemezte előzetesen Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök azt az újabb takarékossági csomagot, amelyet kormánya ma tár a nyilvánosság elé. A mostani intézkedések a közelmúltban ismertetett 15 milliárd eurós megszorítások felett újabb minimum 20 milliárdnyi költségvetési kiigazítást jelenthetnek, egyes elemzők szerint pedig akár 40 milliárdra is dagadhat az újabb csomag.

A Reuters szerint az ország történetének egyik legnagyobb költségvetési lefaragását megcélzó programra azért van szükség, hogy az ország teljesíteni tudja az Európai Bizottság által az idei évre kitűzött hiánycélt, és így mihamarabb egyensúlyba hozza pénzügyeit. Brüsszel eredetileg 4,4 százalékos deficitcélt határozott meg az idei évre a spanyoloknak, miután azonban kiderült, hogy a tavalyi hiány a vártnál jóval nagyobb, 8,5 százalék lett, ráadásul a gazdaság év végére recesszióba csúszott, kénytelen volt a célt 5,3 százalékra lazítani.

Elemzők szerint azonban még ez a cél is túl szigorú – nem véletlen, hogy a kormány 5,8 százalékért lobbizott –, ráadásul fennáll a veszély, hogy a túl rigorózus megszorítások tovább mélyítik majd a recessziót, növelik a már így is rekordszinten álló munkanélküliséget, és így összességében még mélyebb szakadékba taszítják az országot. A spanyol parlament már a Zapatero-kormány alatt is több, a GDP mintegy öt százalékára becsült kiigazító intézkedést fogadott el, amelyek ugyan csökkentették a hiányt, de egyúttal nagy szerepet játszottak a gazdasági növekedés megfojtásában és a munkanélküliség csúcsra szökésében – hasonló fejlemények látszódnak egyébként Portugáliában is.

A kormány most mindenesetre harapófogóban van: míg Brüsszel és a tőkepiaci befektetők a megszorítások szigorú végrehajtását és az új hiánycél mindenáron való tartását várják el, addig a társadalom egyre hangosabban lázong az intézkedések ellen. Tegnap – mintegy másfél év után először – általános sztrájk söpört végig az országon, a fővárosban pedig komoly összecsapásokra került sor a rendfenntartók és a tüntetők között. A kormány ennek ellenére délután jelezte: nem enged a tiltakozóknak.

Spanyolország az utóbbi napokban sokat szerepelt a gazdasági hírek között: Monti olasz kormányfő előbb közölte, hogy a spanyol helyzet megfertőzheti Európát, majd visszavonta az állítást. Aztán a spanyol pénzügyminiszter jelentette be a pletykákra reagálva: nem tervezik, hogy pénzt kérjenek az IMF-től és az EU-tól.

OECD: Európa bajban

Észak-Amerika és Japán faképnél hagyja az eurózóna gazdaságait az év első felében a növekedést tekintve – derül ki az OECD elemzéséből. Az USA az első negyedévben 2,9, a másodikban 2,8 százalékos növekedésre számíthat, Kanada 2,5-2,5 százalékos bővülést érhet el, Japánnak pedig 3,4, és 1,4 százalékos pluszt prognosztizálnak. Az eurózóna három legnagyobb gazdasága 0,4 százalékos mínuszt, majd 0,9 százalékos pluszt produkál. A gyengélkedés az alacsony fogyasztói bizalomra, a növekvő munkanélküliségre és a hitelszűkére vezethető vissza.