Egy hónapot kapott a kormány

Három témában indít jogsértési eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság – jelentette be tegnap José Manuel Barroso. „Reméltük, hogy a magyar hatóságok megteszik azokat a változtatásokat, amelyek szükségesek az uniós jog tiszteletben tartásához. Ez eddig nem történt meg, így az eljárás mellett döntöttünk” – indokolta a lépést a bizottság elnöke.

A három problémás terület, a bírók idő előtti nyugdíjazását, az adatvédelmi hivatalt és a jegybank függetlenségét érintő jogszabályok közül utóbbi a legfontosabb: amíg a magyar kormány nem hozza összhangba azt az uniós joggal, addig nem indulhatnak meg az ország iránti befektetői bizalom szempontjából létfontosságú tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal.

Az Európai Bizottság szigorának erősödését jelzi, hogy a testület a szokásos két hónap helyett csupán egy hónapot adott a magyar kabinetnek a válaszadásra. Ha ez elmarad vagy a válasz nem kielégítő a bizottság számára, akkor egy újabb írásbeli figyelmeztetésben már a törvények megváltoztatását kérheti majd a testület. Ha a kormány ezután sem változtatna a jogszabályokon, akkor az Európai Bíróság elé kerülne az ügy, amely végső esetben pénzügyi szankcióval is végződhet.

Elemzők szerint az valószínűtlen, hogy a mostani helyzetben idáig fajulna az ellentét, a kormány az IMF-tárgyalások miatt ugyanis rá van kényszerülve a jegybanktörvény mielőbbi korrigálására. Ezt jelzi a Kormányszóvivői Iroda válaszközleménye is: „Célunk az, hogy a felvetett kérdésekre érdemi és teljes körű választ adjunk, illetve a problémás kérdésekre mielőbb, lehetőleg a teljes jogsértési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjunk” – áll a kommünikében.

A kormány egyúttal tudomásul veszi a bizottság döntését, majd megjegyzi, hogy szerinte is „rendkívül fontos” a jegybank, az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi hatóság függetlensége. „Sem az alapelvek, sem a közös európai értékek és vívmányok jelentősége tekintetében nincs vitánk az Európai Unió intézményeivel” – áll a közleményben. Orbán Viktor miniszterelnök január 24-én utazik majd Brüsszelbe, hogy személyesen egyeztessen minderről Barrosóval.

Ami a fő kérdést, a jegybank függetlenségét illeti, ezt a bizottság szerint egyrészt a jegybanktörvény veszélyezteti. Ennek értelmében ugyanis „a miniszter közvetlenül részt vehet a monetáris tanács ülésein, és ezáltal a kormány lehetőséget kap arra, hogy az MNB-t belülről befolyásolja. Ezenkívül a kormány részére előre meg kell küldeni az ülések napirendjét, ami korlátozza az MNB azon lehetőségét, hogy bizalmas megbeszéléseket tartson” – sorolja az aggályokat a bizottság tegnap kiadott közleménye.

A testület fenntartásait fejezi ki azzal kapcsolatban is, hogy a jegybanktörvény lehetővé teszi a monetáris tanács taglétszámának növelését, illetve egy új, harmadik alelnök kinevezését a szervezet élére. Kétségei vannak „az elnöknek és a monetáris tanács tagjainak felmentésére vonatkozó szabályokat illetően, azok ugyanis kedveznek a politikai beavatkozásnak (…), és visszaélésre alkalmasak.”

A jegybanktörvény mellett a bizottság az alkotmány azon részét is problémásnak tartja, amely megteremti a lehetőséget az MNB és a PSZÁF összeolvadására. Itt önmagában nem az esetleges egyesülést kifogásolják, hanem azt, hogy ennek révén „az MNB elnöke az új szervnek mindössze elnökhelyettesévé válna, ami strukturálisan csorbítaná függetlenségét”.

Utóbbi kifogás azt jelzi, hogy Brüsszelnek nem elég a kormány szóbeli ígérete. Mint ismert, Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának vezetője a törvény december végi zárószavazásakor azt mondta, hogy az MNB–PSZÁF összevonással csak akkor kívánnak élni, ha már lejárt Simor András jegybankelnök mandátuma.

Össztűzre számíthat ma Orbán Viktor a strasbourgi parlamenti vitában

„A közelmúltbeli magyarországi politikai fejlemények” címmel ma délutánra tűzte napirendjére a magyar helyzet megvitatását az Európai Parlament. A plenáris vitában felszólal majd Orbán Viktor miniszterelnök is: „A nemzetközi baloldal újabb támadást akar indítani Magyarország ellen, ezért Orbán Viktor azzal a kéréssel fordult az Európai Parlament elnökéhez, hogy tegye lehetővé felszólalását a strasbourgi vitában” – indokolta a fellépés szükségességét Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. A kormányfő a szocialisták mellett a liberálisok és a zöldek részéről is erős kritikákra számíthat, sőt, utóbbiak szeretnék elérni, hogy az EP kezdeményezze az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen. A cikkely szerint amennyiben egy tagállam „súlyosan és tartósan megsérti az EU alapértékeit”, akkor egy hosszadalmas procedúrával fel lehet függeszteni egyes uniós jogait, például szavazati jogát az Európai Tanácsban.