Hiányeljárással indulhat a horvát EU-tagság

„Adósság, korrupció, magas munkanélküliség. Ez Horvátország, amely a következő Görögország lesz, és így majd milliárdokat fog Berlinből elszívni” – e nem éppen barátságos szavakkal köszöntötte a Bild című német bulvárlap jegyzetírója Horvátország mai uniós csatlakozását. Bár a megfogalmazás igen csak sarkított, az tény, hogy az amúgy is súlyos gazdasági gondokkal küzdő EU-hoz egy olyan ország csatlakozik 28. tagállamként, amely azon kevés országok egyike, ahol a 2008 végén kitört globális gazdasági válság óta egyetlen egy évben sem nőtt a GDP.

A horvát gazdaságot ugyanis nagyon súlyosan érintette az EU-n belüli krízis, miután exportja és bankrendszere révén szorosan kötődik az unióhoz. Kivitelének mintegy 60 százaléka irányul az EU-ba, ami jelentősen visszaesett az uniós kereslet zsugorodása miatt. A bankszektort pedig külföldi tulajdonú, főként olasz bankok uralják, amelyek a válság évei alatt jelentősen visszafogták a hitelezést. Az ország GDP-jének közel egyötödét adó turizmus az egyetlen szektor, amely nem sínylette meg jelentősen az elmúlt éveket.

Az sem tett jót a gazdaságnak, hogy a beérkező külföldi tőke (FDI) a válság évei alatt hatalmas mértékben visszaesett. Az FDI 2008-ban még több mint 4 milliárd eurót tett ki, ez az érték 2010-re 326 millió euróra esett vissza, majd tavaly alig egymilliárd eurót ért el. Az EU-csatlakozás egyik kedvező hatása az lehet az ország számára, hogy az uniós tagság növelheti a külföldi befektetők bizalmát az amúgy nem éppen elsőrangú üzleti környezettel bíró Horvátország iránt. Bár azt az ország központi bankjának elnöke is elismeri, hogy rövid távon nem hoz érdemi gazdasági javulást a csatlakozás. Boris Vujcic szerint az EU válsága miatt csak lassan növekszik majd az FDI értéke, így három-öt éves távlatban jelentkezhetnek majd a csatlakozás közvetlen eredményei. Csak addigra jelenhetnek meg az első gyümölcsei annak is, hogy Horvátország a jelenlegi tervek szerint a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban 11,7 milliárd euró uniós támogatásra lesz jogosult.

Bár az EU-csatlakozás az uniós pénzcsap megnyitását, illetve a befektetői bizalom erősödését eredményezi, EU-tagként az országnak új kihívásokkal is szembe kell néznie. Magyarország példájához hasonlóan ugyanis a csatlakozás után nem sokkal várhatóan túlzottdeficit-eljárás indul az ország ellen, miután az EU által előírt 3 százalékos államháztartási hiányszintet 2009 óta minden évben túllépte a zágrábi kormányzat, és Brüsszel jelenlegi előrejelzése szerint idén és jövőre is bőven e szint felett marad a deficitadat. A hiányeljárás pedig várhatóan költségvetési megszorításokat követel meg a szociáldemokrata kormánytól.

A siralmas GDP-adat, illetve fiskális helyzet miatt a három nagy nemzetközi hitelminősítő közül kettőnél (Standard & Poor’s-nál december óta, míg a Moody’s-nál február óta) már bóvli kategóriában található az ország adósminősítése, míg a harmadik (Fitch) esetében a befektetésre ajánlott legalacsonyabb szinten áll a besorolás. Ez pedig jelentősen megnöveli az ország adósságának finanszírozási terhét. Az adósság mértéke 25 milliárd euró, amiből jövőre 7,6 milliárdos tétel jár le. Az Európai Bizottság azzal számol, hogy 2014-ben az államadósság mértéke az uniós plafonszintnek számító 60 százalék fölé emelkedik.

Brüsszel májusban kiadott értékelése szerint Horvátországnak jelentős kihívásokkal kell szembenéznie: egyszerre kellene újraindítania a növekedést, konszolidálnia az államháztartás helyzetét és növelnie a versenyképességét. Utóbbihoz feltétlenül szükség lenne arra, hogy lazuljon a munkaerőpiac merevsége. Az exportágazatokba történő külföldi beruházásokat az is nehezíti, hogy az elmúlt négy évben 7,5 százalékkal emelkedtek a munkaerőköltségek, miközben a GDP ugyanebben az időszakban 10,9 százalékkal zsugorodott. Emellett a kormányzatnak kezelnie kellene majd a túlméretezett közszféra, a veszteséges állami vállalatok, illetve a korrupció problémáját is. A Transparency International tavalyi korrupciós felmérése Ruandánál, Jordániánál és Kubánál is rosszabb helyezést adott az országnak. Brüsszel becslése szerint pedig a szürkegazdaság a GDP 40 százalékát is elérheti.

Minden második fiatal állás nélkül

Az egy főre jutó GDP alapján az EU-átlag 61 százalékán áll Horvátország, vagyis csak Románia és Bulgária számít szegényebb tagországnak az unóban. A munkanélküliség szintje (18,1 százalék) az Eurostat áprilisi adatai szerint jóval meghaladja az uniós átlagot (11,0). Az állástalanság különösen a 25 éven aluliakat sújtja: körükben 51,8 százalékos a ráta, ami az uniós átlag több mint kétszerese. A fiatalok ennél rosszabb helyzettel az EU-n belül csak Görögországban, illetve Spanyolországban szembesülnek.