IMF-ügy: alternatív terven dolgozik a magyar kormány

„A magyar kormánnyal folytatott pénzügyi tárgyalásoknál keményebb feladatot per pillanat nem tudok elképzelni az IMF-nél. Ennél nehezebb munkája maximum annak van a Valutaalapnál, aki Görögországgal kapcsolatban próbál megoldásra jutni” – nyilatkozta még pénteken a Bloombergnek Benoit Anne, a Societe General feltörekvő piacokkal foglalkozó londoni osztályának vezetője, az IMF egykori közgazdásza.

Anne csípős megjegyzése jelzi, hogy a trojka és a magyar kormány közötti hiteltárgyalások lassan egy éve húzódó ügye – a kormány hivatalosan tavaly novemberben jelezte kénytelen-kelletlen igényét a hitelprogramra – sokat megélt elemzők számára is kezd egyre átláthatatlanabbá válni, mind a lehetséges végkifejlet, mind a valódi szándékok, mind a program feltételeit tekintve. Míg a kormányoldal valószínűleg ebben a nyilatkozatban is saját munkájának felértékelését látja – Magyarország vállvetve küzd a Valutaalappal a jó feltételekért -, addig az ellenzék minden bizonnyal ezúttal is a kabinet inkompetenciájának újabb bizonyítékát olvassa ki belőle.

A konkrét feltételekről egyelőre sem a trojka, sem a kormány nem beszél – legalábbis nem hivatalos csatornákon keresztül. „Az IMF ugyanolyan megszorító elvárásokat támaszt most, mint 2008-ban az MSZP-kormánnyal szemben” – mondta Orbán Viktor a hétvégén a kötcsei találkozón, a részletek azonban már nem jutottak el a nyilvánosságig.

A kormányfő csütörtökön is csak annyit tett világossá, hogy mit nem tudnak elfogadni – többek között a nyugdíjcsökkentést és a bankoknak juttatandó pénzösszegeket emelte ki a Magyar Nemzetben megjelent állítólagos IMF-feltételek közül. Pénteken azonban a nemzetközi szervezetek kvázi cáfolták a lista valódiságát. "A magyar médiában megjelent híradások komoly pontatlanságokat tartalmaznak" – mondta a Reuters szerint Irina Ivaschernko, az IMF budapesti irodavezetője, amikor a konzervatív napilapban megjelent hírről kérdezték.

Ezzel párhuzamosan pénteken az Európai Bizottság szóvivője is elzárkózott attól, hogy konkrétumokba bonyolódjon. Annyit viszont megerősített, hogy valóban létezik egy olyan dokumentum, amelyet az IMF-EU tárgyalódelegáció hátrahagyott a magyar kormány számára a tárgyalások első szakaszának júliusi befejezése után. Ebben javaslatokat tesznek a kormánynak a lehetséges makrogazdasági lépésekre, és jelenleg a kabinet visszajelzését várják. A Bizottság budapesti képviselete lapunk megkeresésére szintén nem kívánt plusz információt adni az üggyel kapcsolatban.

A labda tehát most a kormánynál pattog, amely jelenleg egy alternatív, saját megoldási javaslaton dolgozik. "2008-ban egy rossz IMF-megállapodás született, a mostani kormány politikája viszont nem a megszorításokon alapul, így más alapon kell megállapodni" - mondta Kötcsén Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint az IMF-megállapodásra csak biztonsági garanciaként kell tekinteni, a kormány pedig örül annak a fontos fejleménynek, hogy ezt már az EU is így látja.

A kötcsei találkozón részt vevők – köztük Varga Mihály tárca nélküli miniszter, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Csaba László közgazdász – azt szorgalmazták, hogy jó megállapodást kell kötni a Valutaalappal. "Lehet IMF-hitel nélkül is élni, mert hogy ez a normális állapota egyébként minden országnak (...), de ha már megállapodást kötünk, akkor nekünk jó megállapodást kell kötnünk" - idézte fel a kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakat az MTI-nek Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter.

Hogy a "jó megállapodás" mit jelent, az egyelőre szintén kérdéses. "Véleményünk szerint a tárgyalások lassulhatnak, de nem számítunk arra, hogy megszakadnak" – mondta a Reutersnak Gyárgyán Eszter, a Citigroup közgazdásza. Ezzel arra utalt, hogy a kormánynak is érdeke fenntartani a piaci várakozást a megállapodás létrejöttéről. Az elemzők egy része szerint azonban amíg kedvező a nemzetközi hangulat, és a piac nem kényszeríti ki, addig a kabinet próbál majd kibújni a megállapodás alól.

Nomura: ez már a választási kampány
Túl optimistának találja az EU a kormány gazdasági számításait, adta hírül az Index egy birtokába jutott, a hiteltárgyalások állását összegző uniós dokumentumra hivatkozva. Eszerint elkerülhetetlen a recesszió, és jövőre is csak mérsékelt fellendülés jöhet. Az idei hiány 0,25 százalékponttal lehet a tervezett felett, a 2013-as deficit pedig 4 százalék fölé kúszhat, szemben a kormány 2,2 százalékos vállalásával. A levél hitelfeltételeket taglaló részében nincs szó a kiszivárogtatott hírekben szereplő nyugdíjcsökkentésről vagy szja-emelésről. Ezzel párhuzamosan Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője a Reutersnak úgy nyilatkozott: Magyarországon már elkezdődött a választási kampány, a kormány pedig egy kvázi kommunikációs tartalékterven dolgozik. Ennek lényege, hogy amennyiben a kabinet – piaci nyomásra – kénytelen lenne megállapodni, akkor azt képes legyen úgy eladni a közvéleménynek, hogy sikerült lefaragnia az IMF eredeti követeléseiből. E célból szivárogtathatott ki a Magyar Nemzetnek egy állítólagos „halállistát”, amely a valóságnak valószínűleg nem vagy csak részben felel meg, a kommunikációs hadviselésbe viszont tökéletesen beleillik.