Kicsoda valójában "Szuper Márió"?

A 63 éves Draghi, a Goldman Sachs korábbi bankára november elsején veszi át a tisztséget a francia Jean-Claude Trichet-től. A rá váró feladat több mint kihívás: biztonságos vizekre kell kalauzolnia a közös fizetőeszköz, az euró hajóját, miközben számos euróövezeti tagállam küzd súlyos fizetési gondokkal. A hazájában "Szuper Marióként" emlegetett Draghi nagy szakmai hírnévnek örvend mind hazájában - az olasz központi bank hitelességének 2005-ben sikeresen végrehajtott helyreállítása nyomán.

Mint arról beszámoltunk, Draghi akkor került a középpontba, amikor Axel Weber, a Bundesbank elnöke kiszállt a versenyből. Jens Weidmann, Angela Merkel korábbi legfőbb gazdasági tanácsadója vette át a német jegybank vezetését ebben a hónapban.

Jean-Claude Trichet nyolcéves mandátumának lejártával lehet új elnöke az amerikai Federal Reserve urán a világ második legerősebb jegybankjának. Trichet mandátuma októberben jár le.

Draghi volt az egyik tag az EKB Kormányzótanácsában, aki a nem-konvencionális intézkedések felé tolta a jegybankot, vagyis a kötvényvásárlási program irányába. A lépést több jegybankár, köztük Axel Weber kritizálta, és azt mondta: veszélyezteti a jegybank függetlenségét.

Mario Draghi 1947-ben, Rómában született. A Massachusetts Institute of Technologyn szerzett Ph.D fokozatot közgazdászként. Tanított a Firenzei Egyetemen, dolgozott a Világbank vezéreként, és a Goldman Sachs igazgatója is volt. Tanári pályafutása 1981-től 1991-ig tartott. A Világbank igazgatói posztját 1984-től 1990-ig töltötte be. A Goldman igazgatója 2002-tól 2005-ig volt.  Néhány elemző attól tart, hogy az olasz jegybankár kevéssé szigorúan fog őrködni az árstabilitás felett.

Görögország az államcsőd elkerüléséért küzd, Portugália pedig a harmadik euróövezeti ország, amely nemzetközi hitelcsomagra szorult. A költségvetési megszorítások mellett – amely a törékeny kilábalás ellen hatott – a monetáris politika iránya, vagyis a kamatok emelése is restriktív ezen országok számára. Az EKB áprilisban 25 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot a történelmi legalacsonyabb, 1 százalékos szintről, és Trichet jelezte, tovább emelkedhet a ráta.

A gyenge tagállamok gazdasági állapotának tehát az alacsonyabb alapkamat kedvezne, vagyis az ultra laza monetáris politika, míg Németországnak (a túlhevüléstől tartva) magasabb alapkamatra lehet szüksége. A német Axel Weber irányítása alatt minden bizonnyal szigorúbb irányba mozdulhatott volna el az EKB: a német már korábban a kamat emelése, és a kötvényvásárlás visszavonása mellett érvelt. Mario Draghi irányítása alatt az inflációs közdelem mellett vélhetően a makrogazdasági helyzet, a növekedési kilátások sem szorulnak majd háttérbe.