Kiemelhetik a MÁV-Startot

A szakminiszter ma nyújtja be az Országgyűlésnek a vasúti és autóbusztörvények módosítását célzó javaslatát. A változtatások megteremtenék a közösségi közlekedés átalakításának törvényi hátterét, és szabályoznák a vasút fejlesztéséhez szükséges hitelfelvételekhez adandó állami kezességvállalás feltételeit is. Előbbibe tartozik egyebek mellett a regionális közlekedési intézményrendszer megteremtése vagy a pályaüzemeltetési közszolgáltatási szerződés megkötése, utóbbiba például a MÁV átalakításához szükséges 48 milliárd forintos reorganizációs hitel, a jövő évi működtetésre felveendő 40 milliárdos kereskedelmi, illetve a járműbeszerzéseket segítő uniós Eurofima-hitel is. A törvény módosítására a nemzetközi vasúti személyszállítási piac 2010. január 1-jei teljes megnyitása és a pályahasználat új szabályozása miatt is szükség van.

Ismert, hogy a 40 milliárdra azért van szükség, mert a kormány a továbbiakban a GDP 1 százalékát szánja a közösségi közlekedésre, de a jövő évi költségvetés erre még nem ad fedezetet (a 2011–12-es már igen). „A reorganizációs és a működési hitelek felvétele jövő februárban kezdeményezhető” – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Antali Károly, a területért felelős kormánybiztos. Ehhez még el kell készíteni a vasúttársaságnak az igény megalapozottságát és a visszafizetés képességét alátámasztó hároméves üzleti tervét, és meg kell határozni a garancia mögött álló ingatlanvagyont is. Részben ezért, de a MÁV újjászervezése részeként is folyik a vasút működéséhez szükséges, illetve nem szükséges ingatlanelemek szétválasztása. A munka a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) és a vasúttársaság megállapodása alapján indult, a közlekedési tárca és a Pénzügyminisztérium ellenjegyzésével. A többéves folyamat első, kézzelfogható eredményei a jövő év első hónapjaiban várhatók.

Az átalakítási elképzelések korábban egyébként egy három lábon – személyszállítás, pályavasút és vagyongazdálkodás – álló MÁV tervét vázolták fel. Antali Károly lapunknak már csak két lábról beszélt. „A MÁV-Start Zrt.-re épülő személyszállító társaság jogi leválasztása várhatóan februárban történik meg. Az önálló cég felügyelete a MÁV alól átkerül közvetlenül a szaktárca alá, a vontatást végző MÁV Trakció működtetése pedig irányítási szempontból a személyszállítás érdekeinek lesz alárendelve” – mondta. A lépés nem jelenti a Start esetleges eladásának előkészítését, és nem része a válságintézkedéseknek a Trakció eladása vagy beolvasztása sem. A cég sorsáról a következő kormány dönthet.

A MÁV áramvonalasításának fontos része a mintegy 50 leányvállalat végelszámolása vagy beolvasztása is. Ezek miatt a munkafolyamatok ma fölöslegesen bonyolultak, átláthatatlanok és elhúzódnak, miközben a végső költségek a szükséges sokszorosára nőnek. „Így kerül a MÁV-nál egy izzó kicserélése 200 forint helyett 180 ezerbe” – hozott szemléletes példát a kormánybiztos. A korábbi kiszervezések nem hozták meg a várt eredményt, holott a mostaninál sokkal kevesebb, csak a vasútüzemhez szorosan kapcsolódó tevékenységet végző vállalatra lenne szükség.

A pályadíjak helyretételét az EU is elvárja, ám a kérdésben csak a MÁV Cargo privatizációs szerződésében rögzített keretek között, azok tárgyalásos módosításával lehet lépni. Jövő áprilisban közzé kell tenni a 2010–11-es pályadíjakat. Antali Károly szerint ha e költségek nem nőnek, az arra ösztönözheti a teherszállításban és a nemzetközi személyszállításban részt vevő vállalatokat, hogy a régiós versenytársakkal szemben Magyarországot válaszszák. A vasúti személyszállítás piacának teljes megnyitására a MÁV-Start versenyképességének javításával is fel kell készülni.

Mennyit spórolunk?

Szakmai körökben többen kétségbe vonták, hozhat-e olyan sokmilliárdos megtakarítást a személyszállítás szüneteltetése az érintett mellékvonalakon, amekkorát Hónig Péter szakminiszter közölt. „Reális a szám, sőt, akár 11 milliárd is megtakarítható lenne” – reagált Antali Károly. Ehhez persze szükség van a tervezett törvénymódosításra, ezen belül arra a felhatalmazásra, amelynek alapján a pályaüzemeltetési közszolgáltatási szerződések majd megköthetők. Törvénymódosítás nélkül legfeljebb 7 milliárdos megtakarítás reális.