Magyarország újra hajózási nagyhatalom lesz? - Segítsen benne Ön is!

A Nemzetgazdasági Minisztérium Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárságán működő Közlekedési Munkacsoport közzéteszi a Nemzeti Hajózási Stratégiát (NHS), avagy „Magyarország és fővárosa a víz felé fordul” című stratégiai vitaanyagát konzultációs céllal, amely az egykor világszínvonalú magyar hajózás és hajóépítés, valamint az európai közlekedési rendszerbe illeszkedő kikötőhálózat felélesztését és modernizációját kívánja elindítani, valamint a fő fejlesztési irányokat kitűzni – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A NHS megoldást kíván nyújtani olyan, a főváros lakosságát is érzékenyen érintő feszültségforrásokra, mint például a folyamatosan növekvő budapesti szállodahajó forgalom magas színvonalú kiszolgálása a belvároson kívül, a hajók fővárosi és agglomerációs közlekedésben betöltött szerepének növelése, vagy a főváros által körbenőtt, ezért forgalom-csatlakozási problémákkal küzdő Csepeli Szabadkikötő áruforgalmának fokozatos áttelepítése egy arra közlekedéslogisztikai szempontból ma már sokkal alkalmasabb helyszínre.

A minisztérium szerint a dokumentum célja, hogy megkezdődjön egy párbeszéd, és ez alapján elkészülhessen az a stratégiai program, amelynek végrehajtásával a magyar hajózás újra elfoglalhatja az őt megillető helyét Európában, és a továbbiakban a közlekedésből és áruszállításból származó hasznok maximalizálása a társadalmi terhek minimalizálása mellett történjen.

Várják a véleményeket

A vitairat készítői véleményeket, javaslatokat várnak a Nemzetgazdasági Minisztérium [email protected] e-mail címére a szakemberektől, az érintett vállalkozásoktól, szakmai-társadalmi szervezetektől, a lakosságtól, illetve mindenkitől, aki támogatni kívánja a magyar hajózás ügyét.

A 67 oldalas dokumentum 48. oldalától képeket láthatunk. A vitaanyag szerint fontos a belvízi hajózást nem önmagáért érdemes és kell fejleszteni, hanem elsődlegesen a társadalmi hasznossága miatt. A hajózás révén megtakarítható költségvetési források rövid idő alatt visszatermelik azokat az összegeket, amelyeket a belvízi hajózás fejlesztésére szán egy nemzet.

A vízi fuvarozás mellett azt is felhozzák, hogy a közúti teherszállításhoz szükséges utak megépítése és a teherautók által rendszeresen használt szakaszok fenntartása horribilis költséget jelent a társadalomnak. „Ma 1 km autópálya megépítése hazánkban, a terep- (és „egyéb”) viszonyoktól függően 2,4-3 milliárd forintba kerül. A legjobb minőségű útburkolatok is – a teherautók által használt sávban – 10-12 év alatt mennek tönkre nyugat-Európában. Nálunk ez a mutató még rosszabb” – jegyzik meg a szerzők.

Milyen pozitív hatásai lennének, ha bizonyos, ma is meglévő árumennyiséget a közútról és vasútról át tudnánk terelni a vízre? – teszik fel a kérdést. A forgalomátterelés környezeti hatásait elemezve, és abból kiindulva, hogy a folyami teherszállítás 2009. évi 4 százalékos részesedését az összes hazai teljesítményeken belül - a hajóútfejlesztés következtében - 10 százalékra lehetne emelni. A részesedés 4-ről 10 százalékra történő emelkedésének következtében a jelenlegi mennyiségeken felül 7,32 millió tonna többlet árumennyiség jelenne meg a vízen, ami becslés szerint 5 százalékban a közúti, 1 százalékban vasúti fuvarozástól származna.

Magyarországon 464 olyan település van, amely víz mellett helyezkedik el, ezekben 4,5 millió ember él, ez is bizonyítja, hogy hazánk számára fontos a víz és vízi közlekedés. A magyar történelemben a hajózás több évszázadon keresztül tradicionális sikerágazat volt.

A Duna gazdasági szerepét vizsgálva ma abból kell kiindulnunk, hogy az Európa–Távol-Kelet forgalom óriási növekedése jelentősen befolyásolja a közép-európai térség teljes logisztikáját. A nyugati és észak-európai kikötők túlterheltsége következtében egyre erősödik a forgalom az EU keletebbre fekvő tengeri kikötői felé.

A Duna, mint az európai gazdasági tér VII. számú folyosója
kiemelt jelentőségű a nemzeti és a transznacionális területfejlesztési programokban, óriási logisztikai lehetőséget jelent az átrendeződő európai szállítási rendszerben.

Fő kitörési pontok

A nemzetközi víziturizmusnak ma még az elsőszámú célpontja Budapest.
Ezt a pozíciót a szolgáltatások folyamatosan javításával és bővítésével védeni, erősíteni szükséges.

Hajók a városi és agglomerációs közlekedésben. Jóllehet a hajók utazósebessége nem éri el a közúti járművekét, de a torlódások nélküli folyamatos haladás hasonló elérési időket tesz lehetővé, mint a városi közlekedés más járművei esetében.

A hagyományokkal rendelkező hazai hajóépítési ágazat újjáélesztése. Új típusú, kis merülésű - max. 2,0 m - hajók tervezése és építése, a hatósági főméret korlátozásokat maximálisan kihasználva a hosszúság és szélesség tekintetében.

Figyelembe véve a magyar és egyes külföldi Duna szakaszok paramétereit alacsony vízállások időszakában, gazdaságilag indokolt egy ilyen speciális áruszállító önjáró hajótípus kifejlesztése.

A hajók és kikötők magas szintű kiszolgálása. Ez viszonylag új terület, de a piac megtartása miatt elengedhetetlen a fejlesztése. A szolgáltatások rendkívül széles köre fűzhető fel a városi- és agglomerációs közlekedés, valamint a luxus szállodahajók kiszolgálási tevékenységére.

A vízi áruszállítás jelenlegi bázisárui a nagy mennyiségű ömlesztett Áruféleségek. Magyarországon a vízi úton szállítható áruk mezőgazdasági termékek és ipari alapanyagok formájában régóta jelen vannak, és további nagy forgalomnövekedést lehet elérni a konténerizált áruk vízi útra terelésével is, ahogy az Németországban és Hollandiában az elmúlt évtizedekben végbement.

A MOL és az ÖMV ma is nagy üzemanyagforgalmat bonyolít a vízi úton, és a tartályhajópark növelésével további forgalmazók is bevonhatók a szállításba.

Öntözés: Hazánk vízkészletét három fő összetevő adja:
- a területünkre hulló csapadék és az általa táplált felszíni vizek,
- a felszín alatti vizek,
- a határainkon túlról érkező hozzáfolyás.

Az anyag megemlíti a mostanában igen népszerű keleti nyitás kérdését is. „Amennyiben a magyar hajózás keleti irányba fordul a nagyon erős nyugati irányú hajózási verseny helyett, továbbá alkalmassá válik a konténeres és hűtőkonténeres szállítási módra is, belátható időn belül attraktív növekedést érhet el” – áll a vitaanyagban.