Matolcsy 6 százalékos növekedésről beszél

Magyarország szeretné megduplázni GDP-jét az elkövetkező 15-20 évben, mondta el ma reggel a Külpiaci Értekezleten Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

Hozzátette: ez azt jelenti, hogy a GDP a jelenlegi 100 milliárd euró körüli szintről 200 milliárd euróra növekedne. Szerinte ennek elérése nem lehetetlen, példaként említette a szomszédos Ausztriát. A fenti cél teljesítéséhez évi 5-6 százalékos gazdasági növekedési ütem szükséges, fűzte hozzá.      

Úgy véli, ez akkor lehetséges, ha alkalmazkodni tudunk a 2008-ban beköszöntött új korszakhoz. „Teljesen új, 20-25-30 éves korszakban vagyunk. Az nyer, aki először érvényesíti ezen korszak alapjellemzőit” – mondta.

Szerinte az új éra egyik alapmotívuma, hogy „ma mindenkit büntetnek, aki adósságot halmozott fel, és aki hitelből akart növekedni.” Emiatt Magyarországnak tovább kell csökkentenie államadósságát, amely – mint mondta – a GDP ötven százaléka alá fog lemenni. Hozzátette: „Ez óriási siker lesz”, konkrét időpontot nem említett. (A Nemzetgazdasági Minisztérium mai közlése szerint jelenleg 77,21 százalék az összesített GDP-arányos államadósság.)

A másik faktor – tette hozzá –, hogy a szociális újraelosztásról át kell állni a munkaalapú társadalomra, a pénzügyi szolgáltatások helyett pedig a termelésre és az iparra kell építeni. A pénzügyi szolgáltatásokat középpontba állító gazdasági szerkezet megdőlt, véli a gazdasági miniszter.

További kitörési pontként említette az exportoffenzívát. Elsősorban a növekedést produkáló keleti piacok felé kell nyitni, de a Nyugatot sem szabad elhanyagolni, emelte ki a miniszter a „Keleti nyitás – Nyugati tartás” politikájára utalva. A lehetőségekkel kecsegtető piacok között említette – többek között – Észak-Afrikát, Közel-Keletet, Indiát, Kínát és Dél-Koreát. A kivitel bővítése során helyzetbe kell hozni a magyar kkv-kat is, fűzte hozzá. Ezt a célt szolgálják a várhatóan ősszel az egyes külpiacokon megnyíló, a magyar kkv-k kivitelét segítő kereskedőházak is.       

Elmondta azt is, hogy a kormány stratégiai megállapodásokat szeretne kötni 15-20 „globális cégcsoporttal”. Ezekben lefektetnék, mi az, amit a kormány elvár tőlük a következő évtizedekben, illetve felmérnék azok hosszú távú igényeit.

Szintén a keleti nyitás fontosságát emelte ki beszédében Martonyi János külügyminiszter. Ehhez erőteljes gazdaságdiplomáciai offenzívára is szükség van, jegyezte meg, utalva a külpolitika és a külgazdaság közötti összefüggésekre.

Kifejtette, hogy a szomszéd országokra is figyelni kell –  már csak azért is, mert  mind Románia, mind Szlovákia a legnagyobb kereskedelmi partnereink közé tartozik. Szerinte Közép-Európának azt a politikai üzenet kell közvetítenie kifelé, hogy „együtt erősebbek vagyunk, mint külön.” Magyarország 2013. január 1-jétől a Közép-európai Kezdeményezés elnöke lesz, 2013 júliusától pedig átveszi a visegrádi négyek elnökségét is.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter beszédében megjegyezte: továbbra sem tettek le arról, hogy felállítsanak egy Budapest központú, piaci alapon működő légitársaságot a Malév helyén. Erről – mint mondta – jelenleg is folynak a tárgyalások a potenciális befektetőkkel.

Az energiapolitikával kapcsolatban kifejtette: 2030-ra – új paksi atomerőműblokkok üzembe helyezésével – el kell érni, hogy a nukleáris energia ki tudja elégíteni a hazai energiafelhasználás hatvan százalékát – jelenleg negyven százalék ez az arány.