Matolcsy: Magyarországnak minden polgára szegény

"Ma még Magyarország nyakig el van adósodva, ma még magas kamatokat kényszerítenek ránk, és ma még az állampapírjainkkal is játszanak külföldi befektetőnek tűnő spekulánsok" - fogalmazott a tárcavezető, kijelentve ugyanakkor, hogy a kabinet és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség addig nem nyugszik, amíg Magyarország minden négyzetméterét és minden becsületes magyar embert ki nem szabadít az eladósodottságból. "Addig nem nyugszunk, amíg az államadósság és az adósság elleni harcunkat, szabadságharcunkat meg nem nyerjük" - közölte.

Minden polgár szegény

Matolcsy György szerint ugyanis annak az államnak, amelynek akkora adóssága van, mint Magyarországnak, minden polgára szegény. Aki pedig adós, az nem lehet szabad ember, az kiszolgáltatott, megalázott, fogoly, foglya az adósságnak, a bankároknak, "úgy kell élnie, ahogy a hitelezői diktálják" - mondta, hozzátéve, hogy Magyarország minden baja, "ami nem magántermészetű", elsősorban az eladósodottságból fakad.

Felidézte, hogy az 1970-es, 1980-as években egyszer már felhalmozódott egy nagy mértékű adósság Magyarországon, a rendszerváltáskor, az ellenzéki kerekasztal idején azonban létrejött egy megállapodás, miszerint többet nem fordulhat elő jóléti célú eladósodás. 2002-ben, az első Orbán-kormány ciklusának végén - folytatta a miniszter - 52 százalékra csökkent a GDP-hez viszonyított államadósság mértéke, 2002 után azonban "váratlan fordulat" történt, a baloldali kormányok ugyanis felrúgták az említett egyezséget, és nyakló nélkül kezdtek el hiteleket felvenni. Ez tette tönkre Magyarországot, a 2008-as válság pedig tovább súlyosbította a helyzetet, s így az államadósság végül 82 százalékra ugrott fel - fejtette ki.

Az eladósodás okát firtatva beszédében úgy fogalmazott: "ezzel az akkori baloldali kormányok szavazatokat vásároltak, népszerűséget vásároltak, lelkeket vásároltak". A felvett kölcsönt, azt az "irdatlan mennyiségű hitelt" azonban nem a gazdaság teljesítményének élénkítésére, nem munkahelyteremtésre, családtámogatásra vagy béremelésre fordították a 2002-2010 közötti kabinetek, a pénz ugyanis "a bankok, a pénzügyi befektetők, a pénzpiaci spekulánsok zsebébe került" - mondta Matolcsy György.

Kik adósították el Magyarországot?

A tárcavezető szerint a csőd széléről a második Orbán-kormány rántotta vissza az országot, megkezdve az államadósság csökkentését, és ma már végre "nem nyújtózunk a takarón túl, ahol már a fagy és a hideg van". Ha azonban nem történt volna politikai fordulat 2010-ben, Görögország sorsára jutott volna Magyarország - tette hozzá.

Kijelentette azt is: a jelenlegi kabinet nem hajlandó csökkenteni a nyugdíjakat, a béreket, a családtámogatásokat, ezért viszont "szálka vagyunk" a bankok, a nemzetközi pénzpiac, a pénzügyi spekulánsok és az őket képviselő bürokraták, politikusok szemében, "ezért támadnak bennünket".

Matolcsy György összegzése Magyarországnak 2002 és 2010 között olyan kormányai voltak, amelyek a bankokat, a nagyvállalatokat képviselték. "Ők adósították el együtt Magyarországot" - mondta.

Az IMF-hitel is növelte az adósságot

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok miniszterelnökei, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, valamint e korszak pénzügyminiszterei osztoznak az ország eladósodásáért viselt felelősségben.

Rogán Antal kedden az államadósságról szóló parlamenti vitanapon felidézte, hogy a 2002-es kormányváltáskor 8300 milliárd forint volt az adósság, majd nyolc év alatt 20 ezer milliárdra nőtt, a GDP 52-53 százalékáról 80 százalék fölé emelkedett.

A frakcióvezető kiemelte, hogy az államadósság növekedésében szerepet játszott a 2008-as IMF-hitel is, amelyet szerinte a szocialisták tudatosan időzítettek úgy, hogy azt a jelenlegi kormánynak kelljen visszafizetnie 2014 márciusáig.

Beszélt arról is, hogy amíg az államadósság mértéke még 2009-ben, a Bajnai-kormány alatt is növekedett, az elmúlt két évben 4 százalékkal csökkent.

Az MSZP cáfol

Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint 5 százalékpontnyi államadósság-növekedésért felelősek a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok.

Szekeres Imre kedden az államadósságról szóló parlamenti vitanapon azt mondta: nem igaz Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter állítása, miszerint 53-ról 80 százalékra nőtt az államadósság 2002 és 2010 között. Az MSZP vezérszónoka a kormánypárti képviselőkhöz fordulva úgy fogalmazott: nincs ilyen 27 százalékos különbség, mert 4 százalékot "önök nem könyveltek el, mi viszont 4 százalékot ott hagytunk a jegybankban". Szerinte így eleve csak 19 százalék a különbség, de ebből 4 százalék annak az elhibázott lakástámogatási rendszernek a következménye, amit az első Orbán-kormány vezetett be, 10 százalék pedig a 2008-as gazdasági válság hatása.

Ennek alapján kijelentette: 2002 és 2010 között 5 százalékponttal nőtt az államadósság a "szocialista kormányok önálló és szabad döntései következtében". Mint mondta, ezt az 5 százalékot fordították azokra a fejlesztési programokra, amelyek Magyarország fejlődését megalapozták, ezért tudták 2010-ben relatíve jó állapotban átadni az országot a Fidesz-KDNP-kormánynak.

Nem jótékonysági intézményeknek

Pállfy István, a KDNP képviselője arról beszélt, hogy ha nem lenne az államadósság nagyjából 1300 milliárd éves kamatterhe, akkor havi tízezer forinttal emelkedhetnének a nyugdíjak vagy a pedagógusok bérét havi 100 ezer forinttal lehetne növelni.

Becsó Zsolt fideszes képviselő egy palóc történetet idézett fel, amiben a takarékos asszony, "Panni ángyó" kölcsönad tíz forintot, majd évek múlva is ennek a kamatait szedi be. Szerinte a mai "Panni ángyók" a bankvilág, az IMF, az EU és az Európai Központi Bank, amelyek a legnagyobb rokonszenvvel sem nevezhetők jótékonysági intézményeknek.