Mi is hódíthatunk Kínában, nem csak fordítva

Kölcsönös a törekvés, hogy ne csak kínai nagyvállalatok jöjjenek Magyarországra, hanem a magyar technológia is megjelenjen Kínában. A többi között ezzel a megállapítással összegezte múlt heti – pekingi, hongkongi, sencseni és csungkingi – körútját Fellegi Tamás. A nemzeti fejlesztési miniszter a hét végén egyben bejelentette, hogy május második felében hazánkban tervezik megtartani a kormányközi vegyes bizottsági ülést. A magyar–kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos mindehhez hozzátette: az is cél, hogy – a kereskedelmi kapcsolatok minőségi fejlesztése mellett – új típusú, hosszú távú stratégiai együttműködés alakuljon ki a két ország között.

Kína immár évek óta kiemelt gazdasági partner célországa a magyar kormányzatnak, a rendszerváltást követően valójában Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt volt egy komoly (újra)nyitás részünkről. Azóta számos „gesztust” is tett hazánk, például 2007–08-ban nagyszabású gazdasági évadot rendezett az ázsiai országban, amely óriási figyelmet irányított Magyarországra, s például kivitelünk folyamatos növekedésnek tudott indulni. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy a lendület a válság évei alatt sem csillapodott: miközben a magyar export Kínába a legrosszabb 2009-es évben is nőni tudott, az onnan származó behozatalunk csökkent, javítva ezzel a külkereskedelmi mérleget. A dinamikus exportbővülés eredményeként tavaly közvetlen eladásaink az ázsiai országba már meghaladták az egymilliárd euró értéket. Tény, a forgalom javát itteni multicégek adják, a magyar kis- és középvállalatok számára Kína egyelőre többnyire nehezen elérhető piac.

Ugyanakkor egy sor területen – környezetvédelem, IT – megjelent a magyar technológia az ázsiai államban, ahol magyar know-how és technológia más területeken is megtelepedett, például egy pálinkafőzde is nyílt, s korábban terjeszkedésnek indult például a Fornetti is.

Mindeközben a kínai partner is egyre több formában fűzte szorosabbra a két ország gazdasági kapcsolatait. Például nálunk nyitotta meg első térségbeli fiókját a Bank of China, illetve a Kínai Kereskedelmi Minisztérium Befektetésösztönzési Ügynöksége (CIPA) is úgy döntött, hogy első külföldi irodáját Budapesten nyitja meg. Szó van vidéki logisztikai nagyberuházásokról is, amelyek könnyítenék a kínai áruk és termékek eljutását Európa más területeire is.

Fellegi Tamás a múlt héten tárgyalt többek között a kínai kereskedelmi minisztérium, a külügyminisztérium, a vasútügyi minisztérium, a közlekedési minisztérium, a légügyi hatóság, a kínai jegybank és számos nagyvállalat – köztük a Huawei, a Hainan és a Wanhua – vezetőivel.
A vizit egyik fontos állomása volt a kínai állami vasútépítési óriásvállalat, a China Railway Construction Corporation (CRCC) vezetőivel folytatott megbeszélés. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a delegáció tagja, Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója másnap stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a CRCC vezetőjével.

Üzleti fórumok, közvetlen légi járat Budapest és Csungking között – erről is szó volt a vidéki látogatáson. Felmerült egy munkahelyeket teremtő kargó- és logisztikai központ magyarországi kialakítása is, valamint a szennyvíztisztítást és az energiahatékonyságot növelő magyar technológiák kivitelének további élénkítése. VG

Kötvénykibocsátásról is szó lehet

A két ország hosszú távú együttműködése felveti annak a lehetőségét is, hogy a kínai tőkepiac megnyitását követően idővel a beruházásfinanszírozás szintén tőkepiaci instrumentumokkal – így akár kötvénykibocsátásokkal – történjen – közölte Fellegi Tamás. Ezeknek kibocsátója nem a magyar állam, hanem a Magyar Fejlesztési Bank lehet – tette hozzá.