Amennyiben Görögország elhagyja az eurót, be kéne vezetne az új drachmát, aminek értékét kizárólag a piaci helyzet határozná meg. Athén gazdaságát tekintve ez hiperinflációt jelentene, a Commerzbank elemzőjének megfogalmazása szerint a
Emellett a kilépés óriási jogi gondokat vetne fel, hiszen minden pénzügyi tranzakciót és jelzáloghitelt az új valutára kellene átváltani. És mivel a bankok már eleve elfogadtak egy 50 százalékos adósságelengedést, alig hihető, hogy elfogadnák az új drachmát, mivel annak értéke akár újra megfeleződhet. Görögországnak ezután tőkekorlátokat kellene bevezetnie, hogy megakadályozza a pénzek tömeges kiáramlását. Vagyis – írja a BBC – a legjobb forgatókönyv esetében is Athén vásárlóerő nélkül, extrém árakkal és csődközelben lenne a kilépés után.
Sokan azzal érvelnek, hogy a saját, gyenge deviza lehetővé teszi a görög gazdaság gyors fejlődését, Argentína csődjét és fellendülését hozva fel példaként. Ugyanakkor Paul Krugman és más közgazdászok leszögezik, hogy a párhuzam nem pontos, Argentinában ugyanis a dollár árfolyamához kapcsolt pesót használtak a 2001-es csőd idején. Évekig tartó szenvedés árán szabadult ki Argentína a csődből annak ellenére, hogy a peso és a dollár árfolyamának szétválasztása sokkal egyszerűbb, mint a görög feladat, a teljes újrakezdés új devizával. Az elemző szerint a görög kiválás inkább Csehszlovákia szétszakadására fog hasonlítani, bár akkor a két állam polgárainak volt ideje átállni az új devizákra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.