A hitelprogram komoly lökést adott a hitelezésnek az MNB szerint, hiszen 701 milliárd forintot helyeztek ki a kkv-knak az első szakasz keretében. A program GDP hatása az első szakaszban 0,2–0,5 százalékos, a második, kezdetben 500 milliárdos keret hatása 0,2–0,4 százalékos lehet, ismertette a prognózist Vonnák. A második szakasz teljes kerete 2000 milliárdos. A vállalati hitelezés visszaesése a jövő év elejére megáll, és stagnálásba vált. Az MNB szerint a kkv-k esetében 4 százalékos lehet a növekedési ütem 2014-ben.
A háztartások külföldi devizában való eladósodása is jelentős pénzügyi stabilitási kockázatot kordoz. Az MNB szerint a legfontosabb az árfolyamkockázat leépítése. Javasolják, hogy a meglévő hiteleknél kötelezően referenciához kötött kamatmarzsot vezessenek be. Kiemelt kockázat, hogy a háztartásoknál magasak a kamatmarzsok, így a javaslat szerint az „átlátható árazás szabályait” ki kell terjeszteni a meglévő jelzáloghitelekre, valamint maximálni kell a marzsot. Mindez negatív lehet a bankokra, így az OTP-re nézve is. A bankrészvény meredek esést szenvedett el a hírek hatására.
A háztartások fedezetlen devizakitettsége jelentős, amire az árfolyamgát továbbfejlesztése lehet egy megoldás. Ennek keretében az árfolyamkockázatot „nullára” lehetne csökkenteni az MNB szerint. A nemteljesítő hitelek állományának magas aránya is fontos kockázat, amire a családi csődeljárás gyors bevezetése jelenthet segítséget.
A vállalati hitelezés visszaesése a jövő év elejére megáll, és stagnálásba vált. Az MNB szerint a kkv-k esetében 4 százalékos lehet a növekedési ütem 2014-ben. Fontos, hogy a bankok hitelezési hajlandóságának is változnia kell.
A jelentés szerint a hazai bankrendszert tartósan gyenge növekedési kilátások jellemzik. Emiatt egyes külföldi bankok elgondolkodhatnak azon, hogy elhagyják az országot. A bankrendszer nem túl profitábilis nemzetközi összehasonlításban, amiben az idei első félévben sincs változás. Az elmúlt 16 évben összességében a külföldi nagybankok veszteségesek voltak. „Sok jel arra mutat, hogy átgondolják jelenlétüket” – vélte Vonnák.
A megkérdezettek közül a kimaradók 30 százaléka azért nem lép be az árfolyamgátba, mert később túl magas lesz a törlesztőrészlet, 25 százalék pedig jobb konstrukcióra vár.
A megkérdezettek közül a kimaradók 30 százaléka azért nem lép be az árfolyamgátba, mert később túl magas lesz a törlesztőrészlet, 25 százalék pedig jobb konstrukcióra vár.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.