Kedvezőbb feltételű mentőhitelek, az EFSF hatáskörének növelése, a magánbefektetők bevonása a teherviselésbe – egybehangzó sajtóértesülések szerint ezt tartalmazza annak a rendkívüli, az euórövezet állam- és kormányfőinek részvételével megtartott válságülésnek a zárónyilatkozat-tervezete, amely még lapzártánkkor is tartott tegnap Brüsszelben. Az új bankadó és az úgynevezett eurókötvények kibocsátásának terve viszont lekerült az asztalról. A görög válság megoldására hivatott koncepció egyik alappillérre, hogy futamidő-hosszabbítással és kamatcsökkentéssel javítják a bajba került országoknak nyújtott hitelek kondícióit. Másrészt a görögöket hitelező bankok és biztosítók – garanciák mellett – önkéntes alapon hosszabb futamidejű kötvényekre cserélhetik jelenlegi görög állampapírjaikat, vagy jelenlegi névértékükön visszaadhatják azok egy részét. Ez azt jelenti, hogy Görögország szanálásának költségeibe – az euró-övezeti és a görög adófizetők mellett –, ha kisebb részben is, de a magánbefektetőket is bevonják. Az EU tehát kvázi hagyná részlegesen csődbe menni Görögországot, a fizetésképtelenség azonban csak pár napig tartana. Erre az időszakra az EU egy speciális, fedezetként működő alapot állítana fel az EFSF-ből származó forrásokból. 4., jegyzet 16. oldal
