Orbán és Cameron – Ugyanazon az úton járnak?
Orbán Viktor a Királyi Külügyi Intézetben tartott előadásában egy bizonytalan, jövőkép nélküli EU-ról beszélt. Szerinte az eurózónán kívüli országoknak meg kell adni a jogot, hogy megváltoztassák gazdaságpolitikájukat.
Közel két évvel ezelőtt már állt ugyanazon az oldalon a két miniszterelnök, amikor egy EU-csúcson – az adósságválság legsötétebb időszakaiban – megakadályozták a szigorúbb költségvetési szabályozást.
Míg azonban Cameron a londoni City pénzügyi szerepének erősítéséért harcolt, addig Orbán Viktor számos különadót vetett ki a bankokra, ami a gazdasági növekedés gátja lehet.
A brit miniszterelnök nem szeretne központosított politikai uniót, és a közelmúltban felvetette az Egyesült Királyság kilépését is az EU-ból. Ám Cameron azért kárhoztatja az uniót, mert szabályok közé szorítják a vállalatokat, amelyek nagy költséget jelentenek számukra. Vagyis a brit miniszterelnök a vállalatok és a piacgazdaság védelmére is nagy hangsúlyt fektet, miközben Orbán Viktortól nem szokatlan a piaci viszonyokba való erőteljes beavatkozás.
Miközben Cameron úgy gondolja, hogy nem „szitokszó” a profit, Orbán már több ágazat nyereségét elvonta különböző adók formájában az elmúlt években, és a bankszektort például veszteségessé tette. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyar kabinet csökkentette a társasági adót, amint azt Orbán Viktor is hangsúlyozta szerdai előadásában. Említette a családi adórendszer bevezetését, a munka törvénykönyvének rugalmasabbá tételét és a versenyképesség-növelő gazdaságpolitikát. Utóbbit ugyanakkor nem könnyű értelmezni, hiszen a Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi listáján két év alatt 15 helyet rontott Magyarország, amely az idén a 63. lett.
Orbán Viktor a Magyarországon korábban különadókkal sújtott multinacionális vállalatok – Tesco, Vodafone – felelős vezetőivel is találkozott, akikkel a kabinet és a befektetők közötti együttműködésről is beszélt.
Cameron október elején bírálta a munkáspárt elképzelését, és a ’70-es évek szocializmusához hasonlította a vállalati szektor fokozott adóztatását és a lakossági közműdíjak befagyasztását, amit egyenesen „őrültségnek” nevezett. Magyarországon viszont a befagyasztáson túl 20 százalékos díjcsökkentés valósult meg, aminek hatására zuhantak az energiaszektor beruházásai. Orbán Londonban azt mondta, nem meglepő, hogy Brüsszel támadja a rezsicsökkentést, ami nemcsak marad, hanem folytatódni fog.
A brit miniszterelnök korábban azt mondta, már csak azért sem érdemes túladóztatni a vállalatokat, mert azok hozzák létre a munkahelyeket. A magyar kormány is tett lépéseket a munkahelyteremtés irányába – például a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében –, egyelőre azonban nem indult meg a foglalkoztatottság jelentős növekedése a vállalati szférában. Leginkább a közfoglalkoztatottak bővülése és a külföldön – többek között éppen Londonban – dolgozó magyarok javítják a hazai statisztikát.
Cameron korábban megígérte, ha a Konzervatív Párt 2015-ben kormányon marad, 2017-ben akár népszavazáson dönthetik el az emberek, hogy maradjanak-e az EU-ban. Előtte azonban megkísérlik újratárgyalni a szerződést.
Nekünk nincs kimaradási jogunk
Mivel az Egyesült Királyságnak „opt-out” pozíciója (kimaradási joga) van, így nem is szükséges bevezetnie az eurót, Magyarországnak viszont a maastrichti kritériumok teljesítése után majd csatlakoznia kell. Az időpont ugyanakkor nincs meghatározva. Orbán Viktor korábbi szavai szerint Magyarország nem „eurószkeptikus”, hanem „eurórealista”, bár teljes mellszélességgel kiáll az európai együttműködés mellett. Az euróövezeti adósságválság és az intézményrendszer változásának tükrében nem is meglepő, hogy nem sietünk az euróövezetbe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.