Athén: mi lesz a döntetlen után?

A két rossz eredmény közül talán a rosszabbik született a vasárnapi görögországi választásokon. A közép-európai idő szerint hat órás urnazárás utáni első eredmények szerint ugyanis könnyen lehet, hogy az országban újra ugyanaz a patthelyzet alakul ki, mint az előző parlamenti voksolás után. A május 6-i választások nyomán az első három helyen végzett politikai párt közül egyik sem volt képes többséggel rendelkező kormányt alakítani.
Az exit poll eredmények ugyanakkor azt mutatják: sikerült elkerülni az Európa-szerte vészesnek tartott eshetőséget, hogy az EU-IMF hitelmegállapodásokat elutasító, így közvetve az euróövezeti kilépést is kilátásba helyzető radikális politikai erők kerülnek többségbe. Erre a rajthoz álló 21 párt közül reális esélye a Sziriza szélsőbaloldali pártszövetségnek volt, ám némileg finomítja a képet, hogy annak vezetője, Alexisz Ciprasz a kampányban többször is hangsúlyozta: az euróövezeti tagság mellett van, ám a hitelmegállapodást elutasítja.
A legelső eredmények szerint a Sziriza mindössze fél százalékkal maradt le a voksolás másik esélyesének tartott jobboldali Új Demokráciától. Amíg ez utóbbi a Reuters szerint a voksok 27,5-30,5 százalékát érte el, a Sziriza kapta meg a szavazatok 27-30 százalékát.
Így könnyen beigazolódhat londoni elemzők jóslata, amely szerint még az idén harmadszor is az urnákhoz hívják az ország 9,7 millió választópolgárát.
A G20 országcsoport gazdag és gyorsan felzárkózó tagjainak hétfőn kezdődő csúcstalálkozóján is Európa került terítékre: az Egyesült Államok, Kína, Kanada türelmetlen, hogy több mint két évvel az euróövezeti államadósság-válság kirobbanása óta még mindig nincs meggyőző megoldás, sőt, a járvány terjed, Görögország, Írország és Portugália után most szemlátomást Spanyolországot fenyegetve – számolt be az AFP a mexikói tanácskozás előtt.
A Világbank elnöke, Robert Zoellick is azt jegyezte meg Los Cabosban, hogy az európaiaknak „együttműködve és nem egymással szembeszegülve” kellene rendezniük közös dolgaikat. Az amerikai politikus alig félreérthetően az új francia elnök és a német kancellár közötti nézeteltérésekre utalt. François Hollande és Angela Merkel mindenesetre még szombaton is tárgyalt egymással telefonon. A beszélgetésről sok nem szivárgott ki, az Elysée, vélhetően inkább a nemzetközi közösség megnyugtatására annyit közölt: az „konstruktív és gyümölcsöző” volt.

Tervek a válság túlélésére

Az elmúlt hét egészét uraló negatív hangulat a hétvégére kollektív pánikba csapott át. Ennek pozitív hozadéka is volt, hiszen sorra arra sarkallta az európai kormányokat, hogy az elhúzódó válságból való kilábalást segítő programokat kezdeményezzenek. Ilyen volt George Osborne brit pénzügyminiszter terve. A londoni kormány hosszú távú, kedvezményes kamatú bankfinanszírozási programot dolgoz ki közösen a Bank of Englanddel. A jegybank vezetője, Sir Mervyn King Osborne-nal együtt ezt a „jelenlegi kivételes körülmények között” indokoltnak nevezte.
George Osborne pénzügyminiszter nyíltan ki is jelentette, hogy a brit gazdaságra hatalmas kockázatot jelentene, ha az euró szabályozhatatlan körülmények közepette összeomlana.
A francia elnök is folytatja a növekedési stratégiával kapcsolatos európai kampányát. A Journal du Dimanche vasárnapi lap értesülése szerint François Hollande azonnali, 120 milliárd eurós növekedés paktum elfogadását szorgalmazza európai uniós partnereinél. A francia elnök szerint a 120 milliárd eurót év vége előtt elő lehetne teremteni alapvetően három forrásból: 55 milliárdot az Európai Unió strukturális alapjának átcsoportosításából - fel nem használt pénzekből -, 60 milliárdot az Európai Beruházási Bank révén - ehhez azonban az EBB-nek legalább 10 milliárd euróra lenne szüksége a részvényesektől -, 4,5 milliárdot pedig infrastrukturális projektkötvényekből.

Svájcba viszik pénzüket a görögök

Folyamatosan nőnek a görögök bankbetétei Svájcban: a svájci nemzeti bank szerint 4,31 milliárd euróra tehető az összeg az egy évvel korábbi 2,82 milliárdot követően. A görög központi bank korábbi adatai szerint másfél év alatt április végéig 17 százalékkal, 35,4 milliárd euróval csökkent a görög bankokban elhelyezett betétállomány. Májusban felgyorsult a kivonás, a nagy bankoknál összesen napi 500-800 millió, a kisebbeknél 12-36 millió eurónyi betétet mondtak fel.