Újabb százmilliárdos prés - Bőgetni kezdi a fűnyírót a kormány?

A kormányfő tegnapi beszéde alapján egyelőre az tűnik valószínűnek, hogy a kabinet igyekszik kisebb tételekből „öszszekalapozni” a legújabb százmilliárd forintnyi megtakarítási igényt. A kormány ezekben a hetekben lehet igazán hálás az idén ölébe hulló magán-nyugdíjpénztári vagyonért.

A még mindig jelentős devizatartalékok, valamint a 250 milliárd forintos stabilitási tartalék zárolása mellett ugyanis ez a tetemes összeg teszi lehetővé azt, hogy a büdzsét még a súlyos pénzügyi viharok sem rázzák meg. A rizikó az idén jószerivel annyi, hogy az államháztartás GDP-arányos többlete 3 százalék felé közelít-e, vagy csupán 2 százalék környékén alakul. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a már említett stabilitási tartalékra hivatkozik, amikor ismét leszögezi: a GDP-bővülés elakadása „nem veszélyezteti a magyar kormány által 2011-re vállalt hiánycél teljesítését”.

Jövőre azonban korántsem ilyen rózsás a kép. A hatalmas egyszeri tételek kiesése mellett a gazdasági kifulladás is kétségessé teheti a 3 százalék alatti hiánycél valóra váltását. Az ugyanis, hogy mind a fogyasztás, mind a vállalatok nyeresége és a magánszemélyek jövedelme a korábban számítottnál rosszabbul alakul, külön-külön is sok tízmilliárd forintos lyukakat üthetnek a büdzsén. Hogy pontosan mekkorát, az egyelőre a jövő zenéje, ám az biztos, hogy jelenleg lázas munka folyik az NGM-ben a jövő évi büdzsé kalibrálása kapcsán. Azt a kormány is elismeri, hogy a részletes GDP-adatok közzététele után módosulhatnak a makro- és adóbevételi számok is. Előbbire szeptember 8-án kerül sor, míg a jövő évi költségvetési javaslatot szeptember végén terjeszti a T. Ház elé a kabinet.

Ami a lehetséges forgatókönyveket illeti: a kormány egy tollvonással elodázhatja a szuperbruttó adóalap 2012-re betervezett felezését, és ezzel máris kipipálja a szükséges százmilliárd forint körüli egyenlegjavulást. Összehasonlításképpen: az év elején hatályba lépett új személyi jövedelemadózás több mint 500 milliárd forintot engedett ki a büdzséből. Itt azonban súlyos dilemma, hogy az adójóváírás már betervezett további csökkentésével tovább nőne az alacsonyabb keresettel rendelkezők terhelése és elégedetlensége. A szuperbruttó esetleges megmaradásával ezeket a terveket biztosan felül kell vizsgálni. Az viszont az szja mint beavatkozási terület mellett szól, hogy a társadalom jelentős része eleve igen negatívan élte meg az év eleji adócsomagot is.

Az áfa annyiból biztosan nem jöhet szóba, hogy a 25 százalékos kulcs már az uniós maximumot jelenti. A társasági adóban évi mintegy kétszázmilliárd forintról mondott le a kormány a 10 százalékos kulcs kiterjesztésével, és az idén egyszer már csökkentette 2011-es bevételi várakozását: 317-ről 288 milliárdra. Ez utóbbi teljesülésére még van esély, ám a jövő évi közel 416 milliárdos bevételi terv (ami a hatályos büdzsétörvény kitekintésében szerepel) minden bizonnyal álom marad.

Mol: nem jó az időzítés

A Mol-pakett egy részének eladásából fedezheti a kormány a költségvetési kiigazítás egy részét – az NGM korábbi közleménye alapján ez a találgatás újra és újra felbukkan a sajtóban. Amellett, hogy a jelenlegi árfolyam mintegy ötödével alacsonyabb, mint a vásárláskori (bár ez jelent automatikusan eladási árfolyamot is), egyelőre nem valószínű, hogy a kormány már most ilyen pálfordulásra kényszerülne a vagyonpolitikájában. Az viszont igaz, hogy az 500 milliárd forintos Mol-részesedésszerzés értéke az szja-csökkentés költségvetési hatásához mérhető nagyságú.