"Eddig túlzott védelemben részesültek a munkavállalók"
A múlt hét második felében bemutatott bürokráciacsökkentő program a munkaadóknak ad – hiszen a vállalkozók anyagi terheit számos lépéssel csökkeni –, ugyanakkor a munkavállalóktól számos korábban kiharcolt vívmányból visszavesz. A kormány azzal indokolja a tervezett lépéseket, hogy azok az elkövetkező időszakban akár 150 ezer munkahely létesítéséhez is hozzájárulhatnak, vagyis összesen 1,5 százalékpontos javulást lehet elérni a legális foglalkoztatásban.
Az intézkedéscsomag mindenesetre alaposan megváltoztatná a foglalkoztatás feltételeit. Ezek sorában egészen más megvilágításba helyezheti az üzletek vasárnapi nyitvatartási tilalma körül az utóbbi időben ismét kirobbant vitát is. Azzal ugyanis, hogy jelentősen csökkentenék a hétvégi és éjszakai bérpótlékokat, az egyik legfőbb érvét szüntetnék meg a vasárnapi „kötelező” zárva tartás ellen hadakozóknak. Hiszen kis pótlékkal már nem érné meg a vasárnapi munka bevállalása.
Igaz, egyelőre nem lehet tudni, pontosan mennyivel csökkentenék ezt a pótlékot. Miként azt sem, mennyivel vennének vissza a hétvégi vagy a túlórapénzből, a végkielégítésekből, a fizetett szabadságokból.
A kormányzati tervek között az is szerepel, hogy a folyamatos üzemű vállalkozásoknál a jövőben 5,5 munkanapot is felölelhet a munkahét. Szintén a munkaidőkeretet érintő módosítás, hogy a kabinet lehetővé tenné a heti 48/60, vagyis a napi akár 12 órás munkavégzést is. A cél az, hogy a munkáltató és a munkavállaló rugalmasabban kezelje a „keményebb időszakokat” az éves időkeret terhére, vagyis ne legyen szükség külön rendkívüli munkavégzések bevezetésére és dokumentálására.
Könnyebben menne a jövőben a munkavállalók felvétele és az elbocsátás is a kormányzati tervek szerint. A felmondási okokat tartalmazó taxatív jellegű felsorolás több új elemmel bővülne, vagyis elbocsátásra nem csak a céggel vagy az adott munkavállalóval kapcsolatos, kifejezetten negatív indoklás mellékelésével kerülhet sor a jövőben. Ez a mikro- és kisvállalkozások terheit összesen 16 milliárd forinttal csökkentené a program szerint.
Arra is számítani kell, hogy bizonyos munkakörökben a jelenlegi szakképzett dolgozókat szakképzetlenek váltanák fel, több területen ugyanis megszűnnének a kormány által „feleslegesnek” minősített, többek között OKJ-s képesítési követelmények. A bürokráciacsökkentő terv nem is leplezi: a cél e módosítással az, hogy az egyszerűbb, betanítható munkáknál a vállalkozások a garantált bérminimumnál kevesebbet fizethessenek a dolgozóknak.
A program szerint a kormány „ésszerűsítené” a munkavállalók érdek-képviseleti lehetőségeit biztosító szabályozást is, például az üzemi tanács alakításának opcionálissá tételével. Ezzel a kormány szerint 80-100 millió forint vállalkozói megtakarítás érhető el.
Ugyancsak a munkavállalókat érinti, bár nem „húsba vágó módon”, hogy a munkabérről és az azzal összefüggésben kifizetett közterhekről szóló kimutatás – a köznyelvben a „bérpapír” – kinyomtatási kötelezettsége megszűnne. Ezzel a cégek 19,2 milliárd forintot takaríthatnának meg. Igaz, a munkavállaló bármikor kérhetné, hogy adják ki számára, a foglalkoztató pedig nem tagadhatja meg.
Már volt javulás
Hazánk az utóbbi négy-nyolc évben sokat veszített a különböző versenyképességi rangsorokban elfoglalt helyezéseiből – állapítja meg a friss kormányzati elemzés. Ez ekkora időtávon igaz is lehet, ám érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi egy-két évben már kifejezetten „felfelé kapaszkodunk” e listákon.A Világbank Doing Business című értékelésében 2011-ben hazánk a 62. helyről a 46.-ra lépett előre, a World Economic Forum listáján az 58.-ról az 52.-re ugrott. A svájci IMD legutóbbi rangsorában pedig a 45.-ről a 42. helyre tornáztuk fel magunkat.
A Világbank Doing Business című értékelésében 2011-ben hazánk a 62. helyről a 46.-ra lépett előre, a World Economic Forum listáján az 58.-ról az 52.-re ugrott. A svájci IMD legutóbbi rangsorában pedig a 45.-ről a 42. helyre tornáztuk fel magunkat. Túlzott védelmet kaptak eddig a munkavállalók Ahhoz, hogy versenyképes legyen, a fejéről a talpára kell kell állítani Magyarországot - mondta Kovács Zoltán, kommunikációért felelős államtitkár szerkesztőségünkben tett hétfői látogatása alkalmával. Kovács szerint túlzott védelemben részesült eddig a munka világa a leadott teljesítményhez képest. Az államtitkár hansúlyozta, hogy nehéz feladat lesz egy korszerű munkaetika elfogadtatása, de az adórendszer átalakítása mellett ez versenyképességünk záloga. Arra a felvetésre, hogy vajon képes lesz-e a kormány, hogy százezernyi új közmunkásnak megfelelő munkát biztosítson, az államtitkár azt felelte, hogy az ország csatornahálózata katasztrofális állapotban van, belvizek után különösen.
Kovács Zoltán fontosnak tartja, hogy az új techikai vívmányok is elterjedjenek, mint mondta, az új alkotmányban is szerepel erre való utalás, ezért helyettes államtitkári szintig iPad2-vel látják el a kormányt. Nagy lehetőségnek nevezte az e-közigazgatás és az e-közbeszerzés fejlesztését, a Szél Kálmán-tervben idén július 1-ig megszületik az újközbeszerzési törvény - mutatott rá. Intézkedések -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.