Kikerülhetett a gazdaság a recesszióból

Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelés szeptemberben 0,7 százalékkal emelkedett – jelentette előzetes adatok alapján pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az év első háromnegyedében 0,8 százalékkal alacsonyabb volt az ipari kibocsátás, mint az előző év azonos időszakában.
Munkanaphatással kiigazítva a várakozásokat meghaladóan nőtt a kibocsátás, mivel idén két munkanappal kevesebb volt a tavalyi szeptemberhez képest – írja Suppan Gergely. A TakarékBank elemzője szerint igen kellemes meglepetés, hogy az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal emelkedett az ipari termelés. „A július–szeptemberi adatok alapján van remény arra, hogy a gazdaság kikerülhetett a technikai recesszióból” – tette hozzá. Számításai szerint a harmadik negyedévben az ipari termelés 2,5 százalékkal nőhetett az előző negyedévhez képest.
„Mivel az európai recesszió tovább mélyült az ősz elejére, amit a kiábrándító európai ipari adatok is mutatnak, feltehetően a Mercedes üzemben bevezetett második műszakos termelés javíthatta a hazai kibocsátást” – vélekedett Suppan. „A következő hónapok továbbra is igen bizonytalanok, a külső kereslet továbbra is igen gyenge, miközben a belső kereslet élénkülésére sem lehet számítani, ezzel szemben az új kapacitások ellensúlyozhatják a negatív hatásokat” – magyarázta az elemző.
Ebben az évben a bank elemzői szerint összességében a stagnálást kissé meghaladóan nőhet az ipari termelés Magyarországon, míg jövőre az Audi győri üzemének elindulásával és némileg kedvezőbb külső kereslet mellett 4,5 százalék körül növekedhet az ipar kibocsátása.

Az eurózónától függ a magyar kilábalás

„A kilátások gyengék, mivel a legfrissebb német ipari termelési és megrendelési adatok, az Ifo és a PMI indexek további visszaesést vetítenek előre” – véli Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető közgazdásza szerint az Audi és az Opel új gyárának indulása a negyedik és az első negyedévben lendít a termelésen. Ugyanakkor a bank elemzői kételkednek abban, hogy ez elegendő lenne, és növekedési pályára állítaná a gazdaságot. „A magasabb jövőbeli növekedés egyértelműen attól függ, hogy az eurózóna kilábal-e a recesszióból” – jegyezte meg.