A forint esése állíthatja meg a kamatvágási ciklust

„A vártnál alacsonyabb infláció, valamint az érdemben javuló inflációs kilátások lehetővé, a reálgazdasági folyamatok, a vártnál jóval mélyebb recesszió indokolttá tették a kamatcsökkentést” – írta Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. „A piaci árazások, a határidős kamatlábak további, közel 100 bázispontos kamatcsökkentést vetítenek előre az év végéig” – tette hozzá.

„Ugyanakkor a forint árfolyama, sérülékenysége, a kockázati felárak növekedése, valamint a pénzügyi stabilitási kockázatok erősödése fokozott óvatosságot indokolnak” – hívta fel a figyelmet Suppan.

„Ezért arra számítunk, hogy a kamatcsökkentési sorozat üteme a következő időszakban némileg lassulhat, azonban a 4,5 százalékos alapkamat az év második felében elérhető lehet” – vetítette előre.

Kockázatok

„A kamatpálya várható alakulására erőteljes kockázatot jelenthet a nemzetközi hangulat esetleges romlása, a forint tartósabb gyengesége, valamint a monetáris eszköztár esetleges bővítése, amennyiben nem kellő megalapozottsággal kerülne bevezetésre” – vélte Suppan.

Szerinte a monetáris politika transzparenciáját, a monetáris politika transzmissziójának hatékonyságát csökkentheti, hogy a kamatdöntések utáni sajtótájékoztatóra a továbbiakban nem kerül sor, mivel a jegybanki kommunikációnak igen jelentős orientációs szerepe lehet.

Az Equilor elemzői szerint lassan kimerülhet a monetáris lazítási ciklus, szerintünk idén 4,5 százalékig csökkenti a jegybank az irányadó rátát. „Ezt a szintet jelölték meg még tavaly a külső monetáris tanács tagok, mint egyensúlyi kamatszint Magyarországon. Jelenleg pedig ők alkotják a legnagyobb homogén frakciót a 9 fős Monetáris Tanácsban” – írja Gabler Gergely.

Az Equilor szerint a jelenlegi ütem mellett a 4,5 százalék a májusi döntés során már meglesz. „Ekkor úgy gondoljuk, hogy szünetet tart az MNB, és megvizsgálja, hogy középtávon hogyan hatnak a kamatcsökkentések” – tették hozzá.

Jöhet az unortodoxia

Szerintük már a tavasz folyamán előkerülhetnek nem-konvencionális monetáris politikai elemek. Legvalószínűbbnek a brit "funding for lending” típusú programot tartjuk, melynek keretében a hitelezési aktivitásukat jelentősen növelő bankok olcsóbb jegybanki forrásra tehetnek szert. Ezen kívül felmerülhet egy vállalati hitelezést élénkítő tervezet is, amit leginkább a Magyar Fejlesztési Bankkal való együttműködésben tudunk elképzelni. Ennek keretében az állami bank hitelt nyújtana a vállalatoknak, melyeket értékpapírosítva az MNB vásárolna meg a másodlagos piacon, zárul az Equilor elemzése.

Globális jelenség

„A rekord alacsony kamatok nem csak hazánkat jellemzik, globális jelenségről van szó, régiós szomszédjaink, más feltörekvő országok már hónapokkal ezelőtt korábban nem látott szintekre vágták le az alapkamatokat a gyenge növekedési kilátások miatt” – írta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere.

„A mostani csökkentés tükrében érdekes kérdés, hogy miként értelmezi a tanács Magyarország kockázati megítélésének mérését. A Monetáris Tanács hónapok óta folyamatosan azt kommunikálja, hogy a  kedvező piaci hangulat fennmaradása az egyik alapfeltétele a további vágásoknak” – emlékeztetett Bebesy. Véleménye szerint  a továbbra is jelentős keresletet vonó állampapír aukciók ellenére az utóbbi hetekben egyértelmű romlás volt tapasztalható. „Az egyik legfontosabb változás a forint gyengülése és a CDS felárunk megugrása mellett a külföldiek által bitokolt állampapír-állomány csökkenése, amely mindenképpen jelzi, hogy az alacsonyabb kamatok mellett már nem olyan vonzó a magyar állampapír” – magyarázta.

„A piac jelenleg továbbra is jelentős, 100 bázispont körüli vágást áraz egy éves időhorizonton, és az idei vágások ellenére a hosszabb lejáratú állampapírok hozamai nem akarnak tovább süllyedni. A hozamgörbe kiugró meredeksége azt jelzi, hogy az enyhítés korántsem a fundamentumok javulásáról szól. A kamatvágást persze meredek hozamgörbe mellett is lehet folytatni, csak így tovább fokozódik a forintgyengülés veszélye” – vélte Bebesy.

Romlott az átláthatóság

„A külső piaci környezet romlott az elmúlt hetekben, az európai feszültségek nőttek, miközben a forint euróval szembeni árfolyama a romló kockázati étvággyal párhuzamosan csak jóval a 300-as szint felett tudott stabilizálódni” – kommentálta a kamatvágást Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője.

„A monetáris tanácsnak feltehetően továbbra sincs konkrét árfolyamcélja, figyelembe véve azonban a devizaadósság magas szintjét, a forint túlzott gyengülését feltehetően nem tolerálnák” – vélte.
 
A kamatdöntés eredményét követően a korábbiaknál nagyobb figyelmet kaphat a tanácsi közlemény, tette hozzá Árokszállási. Ez azért van, mert a jegybank tegnap közölte, hogy nem lesz a döntést követően sajtótájékoztató. Ez a fejlemény egyébként mindenképpen emeli a magyar piaccal kapcsolatos kockázatokat, hiszen rontja a jegybanki politika átláthatóságát. Ráadásul éppen egy olyan időszakban történik ez, amikor a piac nagyon kíváncsi már arra, hogy pontosan milyen eszközöket vetne be a jegybank a gazdaság élénkítése érdekében. Remélhetőleg ezzel kapcsolatban valamiféle támpontot adni fog a közlemény, mondta az elemző.