Már ősszel nem lesz euró Görögországban?

Ami egy évvel ezelőtt még tabu volt, az mostanra már felső politikai szinteken is mindennapi beszédtémává vált: Görögország belátható időn belül távozhat az eurózónából. Egyelőre ugyanis feloldhatatlannak látszó ellentétek feszülnek Athén és az EU–IMF-páros között, miközben a gazdaság egyre mélyebb recesszióba süllyed.
„Ez itt a Rubikon, amit nem léphetünk át” – mondta a Hamburger Abendblattnak Guido Westerwelle külügyminiszter, megjegyezvén: pártja, a kormánykoalícióban részt vevő FDP nem fog eleget tenni Athén kéréseinek, azaz nem fog beleegyezni a második, Görögországnak szánt EU–IMF-hitelprogram feltételeinek megváltoztatásába. Sajtóinformációk szerint hasonló állásponton van Angela Merkel német kancellár is, márpedig Németország hozzájárulása nélkül biztosan nem lehet újratárgyalni a görög csomagot.

A június végén felállt új görög kormány – amely amúgy a leginkább EU-barát erő a görög politikában – azt szeretné elérni, hogy enyhítsenek a második hitelprogram feltételein, vagyis az abban vállalt újabb, 11,5 milliárd eurós megtakarítási célokat ne kettő, hanem négy év alatt, 2013 és 2016 között kelljen teljesíteni. Az elmúlt két és fél évben összesen öt megszorítócsomagot bejelentő görögök azzal érvelnek, hogy a lakosság nem bír el újabb terheket, ráadásul a takarékossági intézkedések mélyítik a recessziót, ami újabb megszorításokat tesz szükségessé. Ha kinyújtanák a programot, akkor a második mentőhitel nem lenne elég az ország fizetőképességének fenntartására, a kormány nem tudná fizetni adósságait hitelezőinek, azaz egy harmadik, 10–50 milliárd eurós csomag is szükségessé válna a csőd elkerülése érdekében.

Az EU és az IMF viszont Athént kritizálja, mivel az ország szerintük nem hajtja végre megfelelő mértékben a programot: sajtóinformációk szerint az abban vállalt reformok mintegy hetven százaléka leállt. A Spiegel szerint a Nemzetközi Valutaalap már értesítette az EU-t, hogy nem vállal részt egy esetleges harmadik mentőövben – az IMF ezt nem erősítette meg, de gyakorlatilag nem is cáfolta –, ebben az esetben pedig több uniós tagállam, például Hollandia és Finnország is blokkolná a segítségnyújtást.
A patthelyzetet látva az EU már valóban készül a görögök távozására, és sokkal kevésbé tartja katasztrofálisnak a kiválás következményeit, mint egy-két évvel ezelőtt. „Számomra Görögország távozása az euróövezetből rég elvesztette ijesztő voltát” – mondta az ARD-nek Philipp Rösler német gazdasági miniszter.
A búcsúra azután kerülhet sor, miután megkezdte működését a negatív hatásokat kezelni hivatott állandó euróövezeti mentőalap (ESM). Ez pozitív esetben legkorábban szeptember közepére várható, ekkor dönt ugyanis a német alkotmánybíróság arról, összhangban áll-e az ESM a német alkotmánnyal.

Addig Görögország a pénzpiacokról szerezhet forrást, rövid távú áthidaló kölcsönök formájában, közölte Wolfgang Schäub­le német pénzügyminiszter szóvivője. Brüsszel egyébként már utalt arra, hogy a hitelprogram megvalósítása jelentős késedelmet szenvedett az elmúlt hónapokban a májusi, majd a júniusi választások miatt.

Időközben Antonisz Szamarasz miniszterelnök Bill Clinton egykori amerikai elnökkel találkozott Athénban. A görög politikus úgy nyilatkozott: Görögország ma olyan nagy válságot él át, mint az Egyesült Államok a 30-as években.

Addig Görögország a pénzpiacokról szerezhet forrást, rövid távú áthidaló kölcsönök formájában, közölte Wolfgang Schäub­le német pénzügyminiszter szóvivője. Brüsszel egyébként már utalt arra, hogy a hitelprogram megvalósítása jelentős késedelmet szenvedett az elmúlt hónapokban a májusi, majd a júniusi választások miatt.

Időközben Antonisz Szamarasz miniszterelnök Bill Clinton egykori amerikai elnökkel találkozott Athénban. A görög politikus úgy nyilatkozott: Görögország ma olyan nagy válságot él át, mint az Egyesült Államok a 30-as években. -->