MNB: Maradt az alapkamat - segített a kormány

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat szintjén: 5,25 százalékon hagyta irányadó rátáját.

Az elemzők többsége arra számított, hogy az MNB nem változtat a rátán, de akadtak olyan jóslatok is, melyek 25 bázispontos emelést tartottak valószínűnek.

„Miután a kormány ígéretet tett a jövő évi költségvetési hiánynak a GDP három százaléka alá szorítására, az ország kockázati megítélése jelentősen javult az elmúlt hetekben, így egyáltalán nem volt meglepetés a változatlan alapkamat” – kommentálta az MNB döntését Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere. Hozzátette: „Az augusztusi ülésen a hét tagú Tanácsból még ketten a kamatemelésre szavaztak, ugyanis az akkor megjelentetett Inflációs Jelentés szerint a pénzromlási ütem az előrejelzési horizonton a célérték felett marad. A Tanács azonban akkor is érzékeltette, hogy a jelentés keretéül szolgáló, modell alapú előrejelzést most a szokásosnál is több bizonytalanság övezi. Az azóta napvilágot látott adatok inkább a galambok álláspontját látszanak alátámasztani.” (A galambok a laza, a héják a szigorú kamatpolitika hívei – a szerk.) „Az infláció augusztusban kedvezőbb lett a vártnál, a rövid bázisú maginfláció egy százalék körül tartózkodik.”

A szakértő aláhúzta: jelentős fordulatot a kormány költségvetési deficittel kapcsolatos kommunikációja jelentett. „Ez azért fontos, mert véleményünk szerint az alapkamat szintjének meghatározásnál az elkövetkező időszakban rendkívül fontos lesz a költségvetés finanszírozási szükséglete, az állampapír kínálat. A kedvező hírek következtében az országkockázati felárak csökkeni kezdtek, a forint látványos erősödésbe kezdett, az állampapír piaci hozamok is estek, azonban még mindig messze vagyunk a május eleji szintektől” – tette hozzá Bebesy.

„Szeptember második felére enyhült a nyomás a hazai eszközárakon, és a rövid hozamok süllyedése mellett, több hetes erős oldalára kapaszkodott a forint jegyzése is. Ez a fordulat pedig a jegybanki döntéshozókat arra sarkallhatta, hogy mindenképpen érdemes kivárni a kamatemeléssel. A kivárás mellett szólt az is, hogy a következő napokban lát napvilágot több fontos gazdasági hír idehaza, így a foglalkoztatottságról, a folyó fizetési mérlegről és a külkereskedelmi forgalomról is jönnek adatok” – értékelte a kamatdöntést az Equilor. Elmondták, a forint árfolyamának kurzusa az MNB „érzékenységi küszöbének” számító 290-es szint alatt tartózkodott az euróval szemben.

„Ez a monetáris tanács tagjai közül azokat is a kivárásra ösztökélhette, akik a kamatemelés pártján álltak. Miután az utóbbi hetekben erősödni kezdett a hazai deviza a fontosabb fizetőeszközökkel, így az euróval, a dollárral és a svájci frankkal szemben, úgy látjuk, hogy 2010 végére stabilizálódni látszik a forintpiac, és az év közepi szintekhez képest valamivel erősebb árfolyamon, 275-280 forintos euróval várhatjuk az év végét” – emelte ki az Equilor.

Az infláció tekintetében megkezdődött a régóta várt süllyedés: a folyamatok a jegybank által korábban jelzett irányt vetítik előre. „A portugál, ír, görög sőt, az elmúlt napokban a belga kockázati szintek is újból emelkedni kezdtek, emiatt a szintén kockázatos hazai megítélésen sem tudott látványosan javítani a kormány vállalása a Konvergencia Programban megfogalmazott 3 százalékos GDP arányos jövő évi államháztartási hiánycél betartásáról” – mondta az elemzőcég. Az Equilor nem tartja valószínűnek, hogy 2010-ben az MNB kamatemelésre kényszerül.

„A hazai kamatpályát meghatározza, hogy a nemzetközi piacokon mikor kezdődik meg a kamatemelési ciklus, ugyanis az a kockázati felárunk szűkülését eredményezheti, és arra szoríthatja a jegybankot, hogy beindítsa a hazai kamatemeléseket. A jelenlegi piaci várakozások szerint 2011 végétől kamatemelés várható az Egyesült Államokban, majd 2012 elején az eurózónában is beindul a ciklus. Ennek hatása már most is érződik a feltörekvő piaci térségben, vagyis hogy nő az esélye a kamatemeléseknek.
Az Equilor elemzői a kamatemelés kezdetét 2011 első felére várják és 25 bázispontos növelésre számítanak.”

Az MNB közleménye

A Monetáris Tanács megítélése szerint, bár 2010-ben megkezdődött a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból, a kibocsátás azonban csak lassan tér vissza potenciális szintjéhez. Az infláció a tartósan gyenge belső kereslet miatt a monetáris politika számára releváns időhorizonton megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt. Magyarország kedvezőtlen kockázati megítélése a piaci szereplők által érzékelt bizonytalanságot tükrözi.

A növekedés kilátásait rövid távon a kedvező világgazdasági helyzet és a gyenge belső kereslet határozza meg – emelte ki az MNB közleményében. Aláhúzták: a növekedés motorja a külső kereslet lesz idén. „A bizonytalan jövedelemkilátások és a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedése miatt a fogyasztási kereslet stagnál, és várhatóan csak 2011-től járul hozzá a növekedéshez.”

„A legfrissebb inflációs adat összhangban áll az augusztusi inflációs jelentés alappályájával. A korábbi hónapoknál gyengébb árfolyam hatása a fogyasztói árakra egyelőre nem érzékelhető, azonban az  élelmiszerárak emelkedése rövid távon erősödő inflációs nyomást okozhat.” A tanács az inflációs veszélyekre ismét felhívta a figyelmet: „Középtávon az élénkülő kereslet mellett a jelenleg visszafogottan árazó vállalatoknál felhalmozódott költségnyomás azonban emelheti az inflációt. Az inflációs cél teljesülése szempontjából továbbra is kockázatot jelent, hogy a tartósan cél feletti infláció miatt nem horgonyzottak a várakozások.”

Az MNB is elismerte: a kormány deficitcélja segített, de kockázatok fennállnak

Az elmúlt hónapban a globális kockázatvállalási hajlandóság és Magyarország kockázati megítélése is változékonyan alakult. A svájci frank elmúlt hónapokban tapasztalt erősödése az euróval, illetve a forinttal szemben különösen nagy terheket ró a svájci frankban eladósodott háztartásokra. A devizaadósok csökkenő törlesztési képessége a bankoknál jövedelem- és portfólióromlást eredményez, ami a hitelkínálat visszafogásához vezethet. A befektetői bizalom megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a kormány kinyilvánította az elkötelezettségét a 2011-es 3 százalékos hiánycél mellett. A hiánycél elérését alátámasztó konkrét intézkedések ismeretében az ország kockázati megítélése javulhat.

Tekintettel az inflációs folyamatokra és a potenciális szintjétől tartósan elmaradó kibocsátásra a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. Az infláció várható alakulásával kapcsolatban továbbra is bizonytalanságot jelent, hogy a tartósan alacsony kereslet milyen mértékben fékezi a költségsokkok begyűrűzését. A felfelé mutató inflációs kockázatok realizálódása, vagy az ország kockázati megítélésének újbóli romlása esetén szükségessé válhat az alapkamat emelése.

A Monetáris Tanács két javaslatot tárgyalt: egy kamattartási, és egy 25 bázispontos csökkentésről szólót.

A Tanács majdnem egyhangúan szavazta meg a kamattartást: azok, akik egy hónappal ezelőtt még az emelés mellett érveltek, most változtattak ezen – közölte Simor András. Hozzátette: a kormány jövő évi 3 százalék alatti deficitvállalása miatt módosították álláspontjukat.

Simor András magáról beszélt: a múlt havi kamatdöntésen még a jegybank elnöke és Bihari Péter szigorította volna a kamatkondíciókat. A kamatcsökkentés mellett vélhetően a laza kamatpolitikát szorgalmazó Bánfi Tamás állt ki.

Előzetes várakozások

A forint erősödése lehűtötte a kamatemeléssel kapcsolatos várakozásokat, mondta Tóth Gyula, az UniCredit elemzője a Bloombergnek. A szakértő hozzátette: a kormány költségvetési hiánnyal kapcsolatos ígérete gyakorlatilag kizárttá tette a kamatemelés lehetőségét rövidtávon. A forint a hónapban 3,3 százalékot erősített az euróval szemben, ez a Bloomberg által mért 25 fejlődő gazdaság körében a legerőteljesebb növekedés. Az ötéves magyar államkötvények hozamfelára 80 bázispontos csökkenéssel 6,8 százalékra esett vissza, miután július 23-án éves csúcsot döntött.

A Reuters által megkérdezett elemzők konszenzusa a jegybanki alapkamat tartását valószínűsítette. Az év végére is 5,25 százalékos kamatszintet jósol a többség.

Egy hónappal korábban, az augusztusi kamatdöntő ülésen Simor András és Bihari Péter 25 bázispontos szigorítást tartott volna indokoltnak, de a tanácstagok a kamat tartást fogadták el. Az elemzők szerint, ha a kormány hiteles gazdaságpolitikai pályát rajzol fel, akkor nem indokolt a kamat emelése. Akár 2011-ig ezen a szinten maradhat a jegybank irányadó rátája – nyilatkozta Barta György, a CIB vezető elemzője a Reutersnek.

A forint árfolyama az euróval szemben nem változott a kamatdöntés után. Az euróért 276,5 forintot kell adni fél 3 után a bankközi devizapiacon.