Visszaestek a táppénzkiadások

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint a táppénzes esetek száma 2005 és 2011 között mintegy harminc százalékkal, 1,2 millióról 897 ezerre esett vissza. Ezzel párhuzamosan csökkent a betegség miatt munkából kieső idő is: 2005-ben összesen még több mint 37 millió, 2011-ben már csak 22,5 millió nap telt el táppénzen. Naponta egyébként átlagosan 62 ezren voltak betegállományban tavaly, miközben 6 évvel korábban számuk még meghaladta a 102 ezret.

Minél kevesebben és rövidebb ideig veszik igénybe a betegség idején járó keresetkiegészítést, annál kevesebbe kerül ez az államnak és a munkáltatóknak is. Ez utóbbi annak ellenére igaz, hogy a kiadásokon belül a munkaadói hozzájárulás aránya ugyanúgy 24 százalék volt 2011-ben, mint 2005-ben. Ám míg ez utóbbi esztendőben a 97 milliárd forintos, addig 6 évvel később már a mindössze 65,4 milliárdos táppénzkiadás mintegy egynegyedét – 23, illetve 15,8 milliárd forintot – kellett állniuk a cégeknek.

Mindezek nyomán az Egészségbiztosítási Alapon belül is jelentősen visszaestek a táppénzkiadások: a 2005-ös 6,1 százalékos mértékhez képest 2011-re 4,4 százalékra. A helyzet jövőre sem nagyon változik, a foglalkoztatottság remélt emelkedésének megfelelően a táppénz-előirányzat 73 milliárd forintra emelkedik, ezen belül pedig 16,3 milliárd forintos munkáltatói táppénz-hozzájárulással számol a jövő évi költségvetés.

A betegállományban lévők számának, ezzel a kiadások csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy az utóbbi időben több lépcsőben jelentősen szigorították a táppénz igénybevételét. A tavalyi esztendő közepén megszüntették az úgynevezett passzív táppénz intézményét azzal az indokkal, hogy azt sokan nem valódi betegség miatt vették igénybe, „hanem inkább a munkanélküliség előli első menedékként”. Ezzel megszűnt a lehetőség arra, hogy a munkaviszony megszűnését követő három napon belül még további 30 napig keresőképtelennek minősülhessenek a munkavállalók.

Ezzel egy időben a „társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaélés” tényállása bekerült a büntető törvénykönyvbe, aminek folytán a táppénzcsalások vagy a rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaélések két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők.

A legújabb, ez év júliusától hatályba lépett és a munkavállalók számára mindenképpen kedvezőtlen változás, hogy immár a betegség ideje alatt is felmondhatnak a munkavállalóiknak a munkáltatók. Igaz, a felmondási idő csak a táppénzt követően kezdődhet. Az új Munka törvénykönyve szerint a gyermeküket ápolókat is csak akkor illeti meg a védettség, ha erre az időszakra fizetés nélküli szabadságot kérnek.

Az MGYOSZ szociális és munkaügyekért felelős igazgatója, Bálint Adrienn lapunknak azt mondta: a jogszabály-módosítással nem kerülnek majd hátrányba azok, akik valóban betegek. Viszont akik csak azért mentek táppénzre, mert ezzel hátráltatni akarták az elbocsátásukat, ezentúl nem tehetik meg.

Ennek ellenére a munkáltatók szerint nem jellemzőbb, mint korábban, hogy többen dolgoznának betegen. Nyilván ez nagyban függ a munkavállalóktól, de ezt nem csak a szigorú munkaügyi előírások, a munka jellege sem teszi lehetővé.

Ennek ellenére a munkáltatók szerint nem jellemzőbb, mint korábban, hogy többen dolgoznának betegen. Nyilván ez nagyban függ a munkavállalóktól, de ezt nem csak a szigorú munkaügyi előírások, a munka jellege sem teszi lehetővé.-->