Csak a kereslet hiánya fékezte meg az élelmiszerár-emelkedést

A maginfláció szezonálisan kiigazított mértéke 5,1 százalék volt éves összevetésben, ugyanannyi, mint októberben, egy hónap alatt a mutató 0,3 százalékkal nőtt. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 12 havi áremelkedés 5,5 százalék volt, egy hónap alatt 0,1 százalékkal emelkedett

A KSH szerint az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk az átlagnál jobban drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve. A ruházkodási cikkek árai csak kis mértékben emelkedtek. Az idén az első tizenegy hónapban átlagosan 5,7 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

A várakozásoknál lényegesen alacsonyabbra zuhant az infláció – vélte Suppan Gergely. A TakarékBank elemzője szerint a meglepetést részben az élelmiszerárak vártnál kisebb gyorsulása, részben az üzemanyagárak vártnál nagyobb zuhanása okozta, ami a decemberben is folytatódni látszik.

„Eközben - tükrözve a forint stabilizálódását és a változatlanul igen gyenge belső keresletet - a vártnál nagyobb mértékben csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai és a szezonalitástól elmaradó mértékben emelkedtek a ruházati cikkek árai” – mutatott rá.

Szerinte a belső kereslet hiányát tükrözi az élelmiszerárak várttól elmaradó növekedése, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek meredek emelkedését. „Az élelmiszerárak továbbra is felfelé mutató kockázatokat jelenthetnek, amit a mezőgazdasági termelői árak szeptemberi 20,7 százalékra ugrása is jelez” – tette hozzá.

A KSH szerint tavaly novemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a tojás (34,0 százalék), a sertészsiradék (16,4 százalék), a sertéshús (13,5 százalék), az idényáras élelmiszerek (12,9 százalék), a liszt (12,6 százalék), a szalámi, szárazkolbász, sonka (11,3 százalék) és a csokoládé, kakaó (9,9 százalék) ára.

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 15,0 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. A háztartási energia átlag alatti 4,6 százalékos áremelkedésén belül a palackos gáz 11,8 százalékkal, a vezetékes gáz 4,2 százalékkal drágult.

A szolgáltatások esetében is átlag alatti, 4,3 százalékos volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 8,1 százalékkal, a csatornadíj 5,2 százalékkal, a vízdíj 5,0 százalékkal drágult. Szintén átlag alatt, 3,2 százalékkal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 1,7 százalékkal drágultak. A ruházkodási cikkek esetében kisebb mértékű drágulás volt megfigyelhető (1,5 százalék), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, 2011. novemberhez képest.

Mi várható?

Suppan Gergely szerint decemberben az infláció 5,2-5,3 százalék lehet, így az idei átlagos infláció 5,7 százalékot mutathat. „Decembertől tovább emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, ami az azt követő hónapokban jelenhet meg az árakban” – vélte. Hozzátette: januárban és februárban kiesik az idei áfaemelés hatása, míg 10 százalékkal csökken a gáz- és áram ára, így az infláció az év első felében 4-4,5 százalék közé mérséklődhet. „A bázishatásokat ugyanakkor ellensúlyozzák a kormány egyes intézkedései, valamint egyes tömegközlekedési tarifák emelése” – hangsúlyozta.

Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint a jövő év második felében feltehetően az idei élelmiszerár-robbanás hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére számítunk, amit a jövő év közepétől bevezetésre kerülő elektronikus útdíj sem fékez érdemben, ezért jövő év decemberig 3,7 százalékra csökkenhet az infláció – vetítette előre Suppan.

Csökkenhet a kamat

Az infláció kisebb pozitív meglepetést okozott, így a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa elemzők szerint decemberben tovább csökkentheti az irányadó kamatszintet, így 5,75 százalékra mérséklődhet a kamat a jelenlegi 6 százalékról. Több közgazdász ugyanakkor azt is kiemelte, hogy magasabb infláció mellett is csökkentené a kamatot a jegybank. Emlékezetes, a monetáris tanács külső tagjai novemberben a negyedik egymást követő alkalommal vágták 25 bázisponttal az alapkamatot.