Tarlós helyettese: a kőkorszakból az űrkorszakba a közlekedéssel

A fővárosi közösségi közlekedés ma a kőkorszakban van, de az űrkorszakba kell eljutnia - mondta György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. A városvezető azt mondta: az egyik legfontosabb várospolitikai kérdés a közlekedés megszervezése, de a politika nem tudott az elmúlt 22 évben megküzdeni a finanszírozásával. Ennek kényszerpályája volt a BKV korábbi hitelfelvétele, konszolidációja, majd újbóli hitelfelvétele. Hozzátette: ebben a kérdésben most is "botladoznak", a főváros szerint nagy forrásmennyiséget előteremtő intézkedés kell, ez lett volna az iparűzési adó 2-ről 3 százalékra emelése.

A finanszírozási nehézségek miatt György István szerint nem lehet olyan szolgáltatási színvonalat létrehozni, amely vonzza a tömeget, pedig a közösségi közlekedésnek olyan attraktívnak kell lennie, hogy az emberek az autó helyett is ezt válasszák. Ezt azonban egy-két év alatt nem lehet megoldani, legalább négy-öt évre van szükség, ezt szolgálja a budapesti közösségi közlekedési intézményrendszerének átalakítása is, de kulcskérdés, hogy a szakma is elismerje: jó irányba változtatott a városvezetés a rendszeren.

A forráshiány miatt felmerült a teljesítmény csökkentése is, erről György István azt mondta, hogy csak a csúcsidei csökkentésnek van elegendő hatása, de akkor a BKV járművei tele vannak, csúcsidőn kívüli időszakban pedig az egész buszágazatot le kellene állítani, ha akkora szolgáltatást akarnának nyújtani, amekkorára most Budapestnek pénze van.

A buszkiszervezéssel kapcsolatban a főpolgármester-helyettes közölte: a BKV buszágazatából hitelképes vállalatot akarnak létrehozni, amely 33 százalékát viszi a teljes buszüzemnek, a többit más vállalkozókkal oldanák meg. Erre azért is van szükség, mert a BKV 800 milliárdos belső eladósodottságát csak így tudják jelentősen csökkenteni, és a teljes buszpark négy-öt éven belül lecserélődhet. Hozzátette, hogy a modernebb buszok fenntartása is drágább lesz.