Állampolgársági dömping
Az állampolgársági kérelmek többségének indoklásában a magyar származás volt a döntő érv. Ennek ellenére, azok java része, akik a honosítás időpontjában nem az országon belül éltek, nem tervezi az ideköltözést, mindössze 5 százalékuknak van határozott elképzelése erre vonatkozóan. 2011–2012-ben összesen 12 ezren – főként fiatal, nőtlen férfiak – létesítettek magyarországi lakcímet az után, hogy külföldön élőként megkapták a magyar állampolgárságot.
Azok, akik 2003 és 2012 között már magyarországi lakosként kérték a honosításukat, korábban túlnyomó részben valamely szomszédos országban éltek. Az elmúlt tíz évben összesen hétezren voltak olyanok, akik nem a szomszédos országok valamelyikéből származtak. A külföldön élő új magyar állampolgárok 98 százaléka szintén a szomszédos országok lakója.
A honosítottak összességében jóval fiatalabbak Magyarország teljes népességénél. Ennek is köszönhetően a vizsgált időszakban honosított, már itt élő felnőttek majd kétharmada dolgozott az eskütétel időpontjában, és összességükben csak 6 százalékuk munkanélküli. Ez az aktivitási arány jóval magasabb a magyarországi népességhez viszonyítva, ahol még minden második felnőtt sem dolgozik.
Az aktív keresők majdnem ötöde „felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő” munkakörben dolgozik. Csaknem hasonló arányban vannak közöttük „ipari és építőipari foglalkozást” végzők. Ezt követik 17 százalékkal a szolgáltatási jellegű foglalkozások, majd 15 százalékkal az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylők. Mindezt elsősorban az magyarázza, hogy a nálunk élő honosított felnőttek kismértékben iskolázottabbak a teljes magyarországi felnőtt népességnél. A teljes népességhez hasonlóan ugyan többségében (54 százalék) náluk is a középfokú a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, viszont sokkal magasabb körükben a diplomával rendelkezők aránya: a befogadó társadalom 18 százalékához viszonyítva a 2003 és 2012 között honosítottak több mint negyede végzett felsőfokú tanulmányokat. Ugyanakkor az utóbbi években ez a különbség folyamatosan csökkent, míg az ezredforduló elején 34 százalékos volt a felsőfokú végzettségűek aránya, addig 2012-re 20 százalékra mérséklődött. Alapfokú iskolázottsággal rendelkezik a honosított felnőttek 18 százaléka, és mindössze 2 százalékuknak van ennél is alacsonyabb iskolai végzettsége, ami kevesebb, mint fele a teljes népességbeli aránynak.
Könnyített útvonal
Alapesetben a magyar állampolgárság megszerzésének feltételei a következők: a kérelmező legalább 8 éve Magyarországon lakjon; lakhatása és megélhetése biztosított legyen; büntetlen előélet; közbiztonsági és nemzetbiztonsági kockázat hiánya; valamint a kérelmező sikeres vizsgát tegyen alkotmányos alapismeretből. De kivételes esetekben rövidebb idejű magyarországi tartózkodás is elég, vagy mentességet adhatnak az alkotmányos alapismeretek vizsgája alól, amivel a legtöbben élnek is. 2011 óta pedig már magyarországi lakcím nélkül is meg lehet szerezni a magyar állampolgárságot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.