Ellehetetlenül a háziorvoslás

Magyarországon jelenleg 218 olyan háziorvosi praxis van, amelybe rövidebb vagy hosszabb ideje nem találnak doktort. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint ezek közül 132 tartósan betöltetlen. Ez ugyan nem magas szám ahhoz képest, hogy nagyjából 6800 háziorvosi praxis van az országban, csakhogy vannak olyan települések, amelyekbe hosszú évek óta nem találnak háziorvost.

Különösen a hátrányos helyzetű és/vagy kisebb települések nem vonzóak a doktorok számára, bár Pest megyében és Budapesten is akadnak üres állások, az egyik XVIII. kerületi például majdnem három éve. Tiszafüreden és Barcson 2004 ősze óta keresnek gyermek-, Tiszabőn, Mezősason, Nagylakon, Cserépváralján, Putnokon, Somogyapátiban gyerek- és felnőtt háziorvost is. A legtöbb, 41 praxis Borsodban áll üresen, ez majdnem kétszer annyi, mint amennyibe a második helyezett Békés megyében várnak orvost. Ezeken a helyeken helyettesítéssel oldják meg a betegellátást.

Közben a mintegy négy és félezer aktív háziorvos közül 1500 már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, átlagéletkoruk jelen pillanatban 54 év. A legtöbb idős doktor Budapesten, Pest és Csongrád megyében, valamint az ország északkeleti részén dolgozik. A fiatal orvosoknak viszont egyre kevésbé vonzó a sok munkával és felelősséggel, de egyre kisebb bevétellel kecsegtető háziorvoslás. A négy hazai orvosegyetemen jelenleg mindössze 68-an választották a háziorvosi szakképzést. A végzett háziorvosnak pedig – immár évtizedekre visszamenőleges adatok szerint – csak a 25 százaléka áll munkába a végzést követően, de 5-6 év múlva sem sokkal jobb, mindössze 55-60 százalékos ez az arány. „Az évi nyolcvan háziorvos-szakorvosjelölt így akkor is képtelen lenne megoldani az utánpótlás-problémát, ha az egyéb feltételek maradéktalanul vonzóvá tennék ezt a szakmát” – fogalmazott a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István.

Márpedig a helyzet az, hogy még az ombudsman is azt állapította meg az év elején, hogy az egészségügyi alapellátó szolgálatokat évek óta nem a valós ráfordítások és szükséges összegek figyelembevételével finanszírozzák. A FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége szerint évente 25 százalékkal kellene növelni a háziorvosi praxisok finanszírozását egészen addig, amíg az havonta és praxisonként el nem éri – egy orvossal és két szakdolgozóval számolva – a 2 millió forintot. Az egy praxisra jutó éves finanszírozás jelenleg nem éri el a 13 millió forintot, vagyis alig fele az elvártnak. A háziorvosok emellett a közalkalmazotti orvosi bérek emelésével megegyező mértékű fizetésemelésre is igényt tartanak – mondta elnökük, Selmeczi Kamill. Hozzátette: a felnőtt háziorvosi pálya vonzerejének növelése érdekében hasonló lépést várnak a kormánytól, mint amit a gyermekorvosi területen történt, ahol havi kétszázezer forintos támogatást adnak a gyermek háziorvosi praxist választó pályakezdő orvosoknak.

Három és félmilliárdos modellkísérlet

24 észak-magyarországi, illetve észak-alföldi háziorvosi praxis vesz részt abban a Svájci Alap mintegy 3,6 milliárd forintos támogatásával megvalósuló modellkísérletben. Ennek egyik célja, hogy egészségügyi szakdolgozók bevonásával segítse a hátrányos településeken a háziorvosok munkáját. Selmeczi Kamill FAKOOSZ-elnök szerint előremutató a kezdeményezés, de a szakdolgozók is egyre kevesebben vannak, és az ő munkájuk is pénzbe kerül, tehát a modellkísérletet kiterjesztése nem úszható meg az egészségügy finanszírozásának növelése nélkül.