Krízis közeli a helyzet a kórházakban - fizetős ellátásokra lehet szükség?

Vagy sürgősen pénzt kell tenni az egészségügyi rendszerbe, vagy vissza kell venni a minőségből, vagy szűkíteni kell az ellátási csomagot, esetleg részben fizetőssé tenni egyes ellátásokat, mert az biztos, hogy a rendelkezésre álló pénzből a mostani egészségügyi struktúra már nem működtethető.

Gyakorlatilag erre a következtetésre jutottak a kórházak vezetői és az orvostechnikai eszközöket gyártó és forgalmazó cégek azon a tanácskozáson, amelyet a kórházak megállíthatatlannak látszó eladósodása miatt hívtak össze. Számítások szerint ugyanis a kórházi tartozásállomány már most elérte a tavaly év végi, mintegy ötven milliárd forintos szintet.

A megbeszélésen végül is csak az nem volt jelen, aki érdemi befolyást gyakorolhatna a helyzet alakulására: a kormányból mindössze üzentek, hogy egy-két héten belül hajlandók egyeztetni a kérdésben. Velkey György kórházszövetségi elnök szerint a döntéshozók számára egyértelművé kell tenni, hogy az egészségügyi intézmények krízis közeli állapotba kerültek, hamarosan nem tudják az ellátást a megfelelő színvonalon biztosítani, ezért nagyon gyorsan pénzhez kell jutni az alulfinanszírozott intézményeket, és rendszerszerűen is változtatni kell a támogatásukon. „Ennek forrását makroszinten kell megtalálni, és ez az állam feladata” – mondta, hozzátéve: jó lenne, ha amikor a kórházak működőképességének forrásáról beszélnek, nem az lenne a válasz, hogy az egészségügy már kapott pénzt, a béremelésre, mert „az nem ide tartozik”. Azt is aláhúzta, hogy a kórházak már nem tudnak min spórolni, e tekintetben is "elérkeztek a falig".

Az Orvostechnikai Szövetség vezetői rámutattak, hogy miközben már a polgári törvénykönyv is legfeljebb 60 napos fizetési határidőt engedélyez, a valóságban a kórházak átlagosan 150 napra fizetnek. Megjegyezték, hogy a követelések 30 százalékát már a faktorcégek sem fogadják be a magas rizikó miatt, így azonban leállhat a fogyóanyagok, műtéti eszközök szállítása, megállhat a gépek, berendezések karbantartása, különösen azokban a kórházakban, amelyek egy évnél régebben ki nem fizetett számlákat is tolnak maguk előtt.

Ugyanakkor az orvostechnikai cégek vezetői felhívták a figyelmet, hogy az Egészségbiztosítási Alapban jelenleg csaknem 30 milliárdos megtakarítás van, amit akár a tartozások rendezésére is fel lehetne használni. Egy másik lehetőség az adósságrendezésre, hogy mivel a fizetési gondok állami intézményeknél jelentkeznek, az azokat ily módon finanszírozó vállalkozások a követeléseik erejéig mentesülnének adó- és járulékfizetési kötelezettségeik megfizetése alól. Hiszen – érveltek – bizonyíthatóan azért nem tudnak adókat és járulékot fizetni, mert az államháztartáshoz tartozó intézményektől nem jutnak a pénzükhöz.