BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megeszi az infláció - Lemondhatunk a minimálbér-emelésről?

Hiába nő a bruttó átlagkereset, a magas infláció folyamatos reálbércsökkenést eredményez. Egy átlagos munkavállaló szeptemberi bére 5,3 százalékkal ért kevesebbet, mint egy évvel korábban. A feszültség érezhető a minimálbér-tárgyalásokon is. Noha a teljes kép komor, a differenciált adatok néhol még rosszabb helyzetet tükröznek – utalt lapunknak adott nyilatkozatában Pataky Péter arra, hogy a bérkompenzációt a munkavállalók hozzávetőleg egyötöde nem kapta meg.

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 4,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit – derül ki a KSH által tegnap közölt adatokból. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 700 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 230 000, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 211 800 forintot kerestek.

A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 200 forint volt.
A szeptemberi nettó átlagbér 137 951 forint volt, amely mindössze 1 százalékos nominális javulást jelent tavaly szeptemberhez képest. Ebben a hónapban azonban 6,6 százalékos éves inflációt regisztrált a KSH, amelyből – a nemzetgazdaság egészére vonatkoztatva – 5,3 százalékos éves reálbér-csökkenés következik.

Ez a versenyszféra esetében némileg mérsékeltebb, de itt is mínuszban van: ebben a körben az átlag munkavállaló havi keresete 2,8 százalékkal ér kevesebbet, mint tavaly. Noha a teljes kép komor, a differenciált adatok néhol még rosszabb helyzetet tükröznek – utalt lapunknak adott nyilatkozatában Pataky Péter arra, hogy a bérkompenzációt a munkavállalók hozzávetőleg egyötöde nem kapta meg. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke hozzátette: „aki pedig megkapta, annak helyben járt a nettója, nominálisan nem jártak jobban, a reálbéreket tekintve pedig még rosszabbul alakult a helyzetük.” Pataky Péter elismerte: „recesszió van, a gazdaság összteljesítményével tehát baj van, ugyanakkor az export alakulása azt jelzi, hogy vannak még pluszok. Azon túl, hogy a gazdaságpolitika következményeként tehát a bérek elinflálódnak, a fizetések ott sem emelkednek, ahol annak valós teljesítmények megteremtenék az alapját.”

Pataky Péter lapunknak megerősítette: az MSZOSZ az egyeztetéseken továbbra is a 100 ezer forintos bruttó minimálbérről szóló javaslatát tartja fenn. Hozzátette: „A munkáltatók is belátják, hogy valamennyit emelni kellene, hiszen hiába mondják a dolgozóknak, hogy örüljenek a munkahelyüknek, tudják, hogy emelés nélkül nem várhatnak el teljesítménynövekedést. Egy gazdaságban pedig ez is számít.”
Az elnök szerint nem a bérköltség növekedése miatt vannak bajban a vállalkozások, hanem azért, mert csökken a belső kereslet. „A valódi probléma az, hogy a hazai fogyasztást sikerült leverni” – tette hozzá Pataky Péter.

„A munkaadói oldal kiinduló álláspontja szigorú: nem szabad elmozdulni a minimálbérről. A szakszervezetek által javasolt inflációkövető és a reálbérek csökkenését kompenzáló béremelést nem fogja elfogadni a vállalkozói oldal. Egy 5-6 százalékos, vagy efölötti béremelés ki van zárva” – mondta el a Világgazdaságnak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hozzátette: „Ha az ország pozíciója romlik, akkor nem csupán a vállalkozó, hanem a munkavállaló, a diák, és a nyugdíjas pozíciója is romlik.

Azt a terhet nem tudja vállalni a munkáltatói oldal, hogy a reálbérek csökkenésének kompenzációját kifizesse.” Dávid Ferenc hangsúlyozta: „tiszteletben tartom a kormány azon jogosítványát, hogy amennyiben nem jön létre háromoldalú megegyezés, maga döntsön a minimálbérről és a garantált bérminimumról, ám ennek a döntésének később minden ódiumát viselnie kell.”

A főtitkár ugyanakkor hozzátette: „A jelenlegi helyzetben csak egy szimbolikus emelés jöhet szóba, ám fél év, háromnegyed év múlva, ha a gazdaság teljesítménye pozitív tartományba csúszik, ismét tárgyalni lehetne a minimálbér változtatásáról. Ha mind a három oldal aláírná ezt, annak jó üzenete lenne” – fogalmazott Dávid Ferenc.

Az akcióterv nem elég

A munkavédelmi akcióterv önmagában nem elég arra, hogy megfordítsa a kedvezőtlen folyamatokat, de arra elegendő lehet, hogy azokat lelassítsa – nyilatkozta a Világgazdaságnak Török Zoltán. A munkahelyteremtéshez szükséges lenne arra is, hogy a piaci lehetőségek jobbak legyenek a vállalkozások számára, és a cégek finanszírozási lehetőségeinek is javulni kellene.

Ezzel kapcsolatban Török Zoltán nem túl optimista. A piachoz jutás körülményei sem javulnak, mert Magyarországon jövőre is visszaeső lakossági fogyasztással és tovább csökkenhetnek beruházásokkal kell kalkulálni – mindezek mellett az európai exportpiacokon sem következik be látványos kedvező fordulat. n H. J.

Ezzel kapcsolatban Török Zoltán nem túl optimista. A piachoz jutás körülményei sem javulnak, mert Magyarországon jövőre is visszaeső lakossági fogyasztással és tovább csökkenhetnek beruházásokkal kell kalkulálni – mindezek mellett az európai exportpiacokon sem következik be látványos kedvező fordulat. n H. J. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.