AB-törvény: Újabb korlátok tűnnének el a kormány útjából

„Tátongó lyuk” marad a pénzügyi törvényeknél az alkotmányvédelemben – ezeket a kemény szavakat Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke mondta a Parlamentben kedd délelőtt, amikor elkezdődött a taláros testületről szóló új törvény általános vitája. A javaslat valóban jelentősen szűkítené az alkotmánybírák mozgásterét, különösen ha gazdasági kérdésekről van szó.

A jogszabályok előzetes normakontrollját ezután nem csak a köztársasági elnök, hanem az Országgyűlés is kérheti. Az utólagos vizsgálatot viszont jóval kevesebben kérhetik, pedig az elmúlt két évtizedben ez volt a lényegesebb. Eddig bárki kezdeményezhetett utólagos normakontrollt, ezután ezt csak a kormány, az alapvető jogok biztosa, vagy a parlamenti képviselők 25 százalékának kérésére jöhet a vizsgálat. Ez a mostani parlamentben 97 főt jelent, vagyis egyedül bármelyik ellenzéki párt képtelen lenne normakontrollt kérni, csak egy szocialista-jobbikos, vagy egy MSZP-Jobbik-LMP összefogással lehetne elérni a 25 százalékot.

Az utólagos vizsgálódás lehetősége azonban teljesen így sem tűnik el. Egyéni ügyekben ugyanis ezentúl is lehet alkotmányjogi panaszt tenni, ha valaki személyesen érintettnek érzi magát egy témában. Márpedig azt, hogy mi számít érintettségnek, már az alkotmánybírák döntik el. Arra pedig, hogy ilyen indokkal ne engedjen át fontosnak szánt gazdasági törvényt a testület, már ebben a kormányzati ciklusban is láttunk példát: a végkielégítések 98 százalékos különadóját azzal nem fogadta el az Ab, hogy az az érintettek emberi méltóságát sértené. Erre hivatkozott a parlamenti vitában Paczolay is, hozzátéve, hogy örül a lehetőségnek, mert a kormány már így is „radikálisan szűkre szabta” azoknak a körét, akik normakontrollt kérhetnek.

Más szemszögből, de ugyanezt hozták fel példaként a kormánypárti felszólalók is: szerintük pont ezek az esetek jelzik, hogy a kormány meghagyja a saját korlátait. Hozzátették azonba azt is: indokolatlannak tartják, hogy bárki az Ab-hoz fordulhasson jogi érdek nélkül. Az Alkotmánybíróság bírói döntéseket is felülvizsgálhat, ám csupán a döntések alkotmányos jogokat sértő vonatkozásait tárgyalják majd.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.