Azeri–magyar értekezlet - Egy Mol-vásárlás lenne a nagy durranás

A magyar kormány szerint nem fogja befolyásolni hazánk és Azerbajdzsán gazdasági viszonyát az életfogytiglanra ítélt azeri katona kiadása és szabadon engedése miatt kialakult politikai botrány: „A korábban tervezettek szerint meg kívánjuk tartani a kormányközi magyar–azeri gazdasági vegyes bizottság találkozóját október 8–9-én Budapesten” – mondta tegnap a Világgazdaságnak Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár.

Azon felvetésünkre, módosulhatnak-e a két ország közötti gazdasági projektekre vonatkozó tervek – a magyar Külügyminisztérium vasárnap tiltakozó jegyzéket adott át Azerbajdzsán budapesti nagykövetének a baltás gyilkos elengedése miatt –, úgy válaszolt: „Egy nemzetközi egyezmény által szabályozott jogi eljárás, valamint két ország gazdasági, stratégiai együttműködésének kérdései semmilyen összefüggésben nem állnak egymással”.

Ha minden a kabinet tervei szerint alakul, akkor az október eleji találkozón már konkrét együttműködésről szóló megállapodások is tető alá kerülhetnek. Ezek legfőbb célja, hogy a magyar cégek, ezen belül is elsősorban a kkv-k meg tudják vetni a lábukat az ottani piacon.
Fejlődni mindenesetre van hova: Azerbajdzsán ugyanis eddig elenyésző szerepet játszott a magyar külkereskedelemben, és ugyanez mondható el Grúziáról és Kazahsztánról is – Szijjártó Péter korábban ezt a három államot jelölte meg stratégiai partnerükként ebben a térségben.

A KSH szerint Azerbajdzsánba tavaly 15 milliárd forint értékű árut exportáltunk – ez a teljes kivitel 0,07 százaléka –, miközben a behozatal 22,6 millió forintot tett ki – ezt még az Örményországból érkező import (84 millió forint) is felülmúlja. Az azeri exportunk az elmúlt négy évben relatíve szűk sávban, 14,7 és 17,2 milliárd forint között mozgott. Szintén nem túl veretesek a Grúziával fennálló kereskedelmi kapcsolatok: a fekete-tengeri országba 6,6 milliárd forint értékben vittünk ki termékeket, miközben a behozatal félmilliárd forint körül alakult tavaly.

A három ország közül – mind az importot, mind az exportot tekintve – a legjelentősebb Kazahsztán, amelyhez a magyar exportnak a 0,18, az importnak pedig a 0,1 százaléka kötődik – ez 40, illetve 22 milliárd forintot jelentett 2011-ben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint a kazah piacból tavaly 0,53 százalékos szeletet hasított ki Magyarország, ami nagyjából megfelel a 2010-es szintnek.

Szijjártó Péter lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy Azerbajdzsán egyrészt várja a magyar építőipari cégeket, illetve tervezőirodákat, másrészt jelentős potenciál van a mezőgazdaságban, ezen belül a baromfi- és marhatenyésztési technológiák, valamint a vetőmagok exportjának területén, a víztisztításban és a buszgyártásban is. A magyar cégek exportját segítik a kormány reményei szerint a kereskedőházak is, melyek közül az első éppen Bakuban fog nyílik majd meg idén ősszel.

A kormány szemében komoly lehetőségeket rejt az energiaipar is, főleg a Molon keresztül. A Mol egyrészt továbbra is részesedéssel bír a Nabucco gázvezetékprojektben, mely az azerbajdzsáni Sah Deniz gázmezőről venné a földgázt. Másrészt a helyben termelést még nem végző Mol összeállhat a helyi Socar olajtársasággal, és bevásárolhatja magát egy ottani termelési engedéllyel rendelkező projektcégbe – ahogy tette ezt július végén Kazahsztánban.

Még ennél is nagyobb súlyú lehet az az üzlet, amelyik az állampapírpiacon bontakozhat ki a két ország között: a Figyelő szerint Azerbajdzsán helyi valutában denominált 2-3 milliárd euró értékű magyar államkötvényt vásárolna – egyes feltételezések szerint valójában ez áll a gyilkos diplomáciai botrányt előidéző kiadásának hátterében. Ennek bekövetkezte egyelőre szintén kérdéses: az Államadósság Kezelő Központ szerint az IMF-megállapodás lezárásáig nem várható nyilvános kötvénykibocsátás külföldi devizában. A kötvényvásárlás hírét tegnap egyébként „nonszensz”-nek minősítette a Népszabadságnak Vilajat Kulijev, Azerbajdzsán budapesti nagykövete.

Brüsszel is aggasztónak nevezte a gyilkos elengedését

Azerbajdzsán igazságügyi minisztériuma korábban arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy nem alakítja át az örmény katonatársát meggyilkoló Ramil Sahib Safarov ítéletét, hanem annak végrehajtását közvetlenül folytatja; a hivatalos azeri levél tartalma pedig alapos garanciának volt tekinthető – közölte tegnap a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Szerintük a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján az átszállítás után a büntetés végrehajtására a végrehajtó állam joga irányadó, és egyedül ez az állam illetékes a megfelelő döntések meghozatalára. Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanévnyitója után újságírói kérdésre azt mondta: Magyarország demokratikus európai állam, a nemzetközi jog szabályait nem titkos megállapodások szerint alakítják. A kormányfő ezzel arra reagált, miszerint a kabinet gazdasági előnyökért, például Azerbajdzsán magyar államkötvény-vásárlási terveiért cserébe kvázi eladta a kaukázusi államnak a férfit. Az Európai Bizottság eközben „aggasztónak” ítélte, hogy az azeri elnök kegyelemben részesítette a katonatisztet. Brüsszel minden érintett féllel – így a magyar hatóságokkal is – egyeztet az ügyben.