BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megszorítások miatt csökkenhet az amerikai katonai erőfölény

Barack Obama újraválasztott amerikai elnök csütörtökön a védelmi költségvetés jelentős csökkentését jelentette be. Jelenleg mintegy 500 milliárd dollárnyi megtakarításról van szó a következő tíz évben, ám elemzők nem zárják ki, hogy ez az összeg megduplázódik.

A Defense Systems amerikai szaklap jelentése szerint az amerikai hadsereg vezetési csúcsa már október 17-én valamennyi osztályt arra utasított, hogy az év végéig mondja le a hadsereg közreműködését valamennyi konferencián. Obama újraválasztása óta az elemzők többsége azt feltételezi, hogy az egész amerikai fegyverkezési ipar sovány esztendők és hosszabb konszolidációs időszak előtt áll. Az újraválasztott elnök a megszorítások kapcsán kiemelte, hogy még az amerikai katonai költségvetés még így is nagyobb, mint a sorrendben az Egyesült Államok után következő tíz államé. Ez ugyanakkor csak részben jó hír, hiszen egyúttal azt is jelzi, hogy az Egyesült Államok sokkal erősebben függ a hadiipartól, mint más országok, a szektorra szánt költségvetési hányad pedig ezzel nem áll arányban.

Az előző Obama-kormány a 2013-as évre 525 milliárd dolláros védelmi költségvetést fogadott el a háborús költségeket leszámítva. Ez a következő évtizedre 487 milliárd dollárral fogta vissza a tárca tervezett költségvetés-növelését. A BusinessWeek megjegyzi, hogy a védelmi költségvetés növekedési ütemének visszafogása nem ugyanaz, mint a költségcsökkentés: jövőre 1,7, 2015-re 2,2 százalékos emelést irányoz elő Washington. 2013 és 2022 között az Obama-kormány összesen 5,75 ezer milliárd dollárt fordít védelemre.

Az újraválasztott elnök három pontban foglalta össze a védelmi stratégiát: ennek egyik része, hogy az amerikai haderő képes legyen egyszerre két regionális konfliktus kezelésére. Travis Sharp, a Center for a New American Security szakértője ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az iraki és afganisztáni háborúk már kétségessé tették a tétel helyességét, Obama azonban most a "megnyerni és beavatkozni" elvére módosítja ezt. Eszerint a hadseregnek képesnek kell lennie arra, hogy megnyerjen egy jelentős háborút, miközben sikeresen blokkolja egy másik ellenséges állam terveit, utóbbira Kadhafi elmozdítása a példa. Ez a módosítás lehetővé teszi, hogy a szeptember 11 előtti szintre; 562 ezerről 490 ezerre csökkenjen az aktív katonai szolgálatot teljesítők száma.

A stratégia második része az ázsiai-csendes-óceáni térség erősítése. A növekvő kínai katonai erőt az amerikai kormány a tengerészeti és egyéb erőforrások átcsoportosításával egyensúlyozná ki. A cél, hogy az USA megakadályozhassa Kína esetleges blokkolási kísérleteit az Amerikával szövetséges országok, például Dél-Korea és Szingapúr tekintetében.

A harmadik pont: az európai erők jelentős csökkentése és a NATO szövetségi rendszerének erősebb igénybevétele.

Mindez persze csak akkor valósulhat meg, ha az amerikai költségvetés elkerüli a "szakadékot". A szabad fordításban költségvetési szakadékszélnek fordítható fogalom arról szól, hogy ha a washingtoni kormányzat az év végéig nem áll elő részletes tervvel a több mint nyolc százalékos költségvetési hiány és a 100 százalékos szintet meghaladó államadósság csökkentésére, akkor a költségvetési törvényben előírtaknak megfelelően 2013. január 1-jével hatályba lép egy igen jelentős méretű hiánycsökkentő csomag.

Az amerikai GDP 3,8 százalékának megfelelő, több mint 600 milliárd dolláros takarékossági csomag automatikusan életbe lépő adóemeléseket és az állami kiadások csökkentését eredményező intézkedéseket jelentene.

Az amerikai katonai vezetők már a választás előtt aggódtak amiatt, hogy olyan politikai forgatókönyv rajzolódik ki, amely garantálja a jelenlegi patthelyzet prolongálását. Ugyanis a demokraták vannak többségben a szenátusban, ám továbbra is a republikánusok adják a többséget a Képviselőházban. A republikánusok hónapok óta blokkolják a következő évekre szóló költségvetést, és ha a patthelyzet megmarad, akkor az év végével minden minisztériumi költségvetés automatikus megkurtítása lép hatályba, évente 10 százalékkal. Ebben szerepel a védelmi minisztérium költségvetése is.

A CAE kanadai hadiipari vállalatelnök-vezérigazgatója úgy véli, a védelmi szerződésekre nagy hatással lehet a kiadások masszív csökkentésének és az adóemeléseknek veszélye. Marc Parent szerint az amerikai katonai kiadások körüli bizonytalanság késedelmet okozhat a szerződések odaítélésénél. De a menedzser reméli, hogy a választások után a hidegebb fejjel gondolkodók érvényesülnek, és kompromisszumra jutnak nem csupán a védelmi ipar, hanem az egész amerikai gazdaság érdekében - jelentette ki elemzők előtt.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.