Parlament: harminc törvényt kell átírni a költségvetés miatt

A 2014-es költségvetést megalapozó törvények vitájával folytatódott a parlament mai ülésnapja. A költségvetés tarthatósága megköveteli, hogy fegyelmezett költségvetési politikát folytassunk - mondta Cséfalvay Zoltán vitaindítójában. Harminc törvényt érint ez a javaslat - mutatta be az államtitkár a módosítást.

Az önkormányzatok adósságrendezéséről szóló törvényben módosítják a reorganizáció fogalmát. Azt is meghatározzák, milyen önkormányzati feladatokhoz kell kormányzati engedély, több települési feladat is bekerül ebbe a körbe. Így az önkormányzatok felvehetnek hosszú távú működési hitelt, ha ezt a kormány engedélyezi. Változik az is, hogy a vis maior támogatás felhasználásának végső határidejét a kormány állapítja meg.

A gépjárműadó befizetésének ellenőrzésénél a Magyar Államkincstárra nem fog vonatkozni a személyes adatok védelme, így könnyebb lesz ellenőrizni ezeket.

Bevezetnék a kiemelt ápolási díjat is, ez segítséget nyújt a súlyos beteg hozzátartozóját ápolóknak. A gyermekek védelméről és a gyámügyről szóló törvény is módosul, nem csak azt a férőszámot kell elfogadni, amelyre EU-s vagy magyar támogatást kapnak, hanem azt is, amelyhez a svájci vagy a norvég alap ad támogatást.

A hulladéklerakási járulék ezután a központi költségvetéshez kerülne át. A bevételeket központosítják, az ebből finanszírozott feladatokat is a központi költségvetésnek kellene finanszíroznia.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az a nem magyar állampolgárságú gyerek is járhasson óvodába vagy iskolába, akinek a szülei nem végeznek kereső tevékenységet Magyarországon. A felsőoktatási törvény módosításával pedig az állami felsőoktatási intézmények fenntartójának valamennyi döntési joga egy helyen, a fenntartónál lesz.

Gyorsítanák az állami sportcélú támogatások kifizetését is. A MOB-nak hamarabb kell megküldenie a kormány felé a finanszírozási terveit, hogy a büdzsével minél hamarabb összhangba tudják hozni.

Ékes József, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában hangsúlyozta: a törvényjavaslat célja, hogy az önkormányzatok pénzügyi stabilitása "rendben legyen". Ehhez pedig módosítják a reorganizációs hitel fogalmát, így a jövőben az önkormányzat és a hitelezői között, az adósságrendezési eljárás vagyonfelosztási szakaszában is születhet megállapodás, ellentétben az eddigi szabályozással, ami ezt nem tette lehetővé. Kiemelte a sportról szóló törvény módosítását, amellyel a tervek szerint sokkal rendezettebben és sokkal kisebb korrupció mellett juthatnak hozzá a klubok és szövetségek állami támogatásukhoz.

Józsa István, a szocialisták egyik vezérszónoka negatívumként említette, hogy a kormány nem készít hatástanulmányokat, így szerinte nincs tisztában egy-egy intézkedésének valós pénzügyi következményeivel. Ennek a gyakorlatnak köszönhető, hogy évente többször is módosítani kell a költségvetés előirányzatait - mondta. Úgy vélte: a javaslat csak "egy 29 oldalas fércmunka", amely nem alapozza meg a jövő évi költségvetést. Veres János, az MSZP másik vezérszónoka arról beszélt, hogy a kormánynak bár lett volna rá ideje, de mégsem fontolta meg a költségvetés tárgyalásakor a Költségvetési Tanács részéről megfogalmazott kritikákat és nem ennek tükrében nyújtotta be a megalapozó törvényeket. Szerinte ez egy elrontott, hiányos javaslat, amely nem alapozza meg a jövő évi költségvetést és ezért nem támogatható.

Seszták Oszkár, a KDNP vezérszónoka kiemelte a szociális szabályozást érintő csomagot, és közül kitért az ápolási díjat érintő változásokra. Hangsúlyozta: új kategória jelenik meg, a kiemelt ápolási díj, ami a legsúlyosabb egészségi állapotban lévő hozzátartozókat gondozóknál állapítható meg.

Nyikos László (Jobbik) a helyi önkormányzatok adósságrendezéséről azt mondta: a kormány úgy gondolja, rendbe tették a 3200 település pénzügyi helyzetét, de ez nem így van. Az aprófalvak önkormányzatainak pénzügyi helyzetével miért nem foglalkoznak? - kérdezte, hozzátéve: elszegényedés, elnéptelenedés jellemzi őket. Erre 3 és fél év alatt semmilyen elképzelést nem látott. A költségvetési szervek fogalmának definiálásakor helyesnek tartotta, hogy egy fogalom alá tartoznak majd az érintettek, de az nem helyes, hogy közel 900 van belőlük, és számukat csak növeli a kabinet. A képviselő ismét átvilágításukat sürgette.

Ertsey Katalin, az LMP vezérszónoka kijelentette: a csomag tízszer annyi hátrányos módosítást tartalmaz, mint pozitív változást, a közpénzek átláthatatlanabbá válnak általa. Javasolta a többi közt az ápolási díj emelését, egyúttal azt mondta: a tartósan beteg gyermekek szüleit továbbra is bajban hagyta a kormány. Szerinte a vállalati juttatások közé újra be kellene állítani a gyermekelhelyezés támogatását. Szóvá tette, hogy 8 milliárd forintnyi, napközi létrehozására szolgáló uniós támogatás ragadt benn azért, mert a vállalatok nem tudták vállalni a pályázati feltételeket. Kifogásolta az oktatási források csökkentését, amely - mondta - leginkább a vidéki intézményeket érinti. Szóvá tette, hogy bár a kormány által teremtett gazdasági helyzet a napi megélhetést veszélyezteti, a dohánykereskedelmi koncesszió beszedését végző cég félmilliárd forintos támogatást kap.

Így mentik a devizahiteleseket

Az árfolyamkockázat értékelésénél figyelembe kell venni, hogy 2009 februárjában, a Bajnai-kormány idején már 330 forintnál is járt az euróárfolyam. Ebből a mondatból persze semmi nem igaz (2012. januári a rekord, 324-nél, ráadásul 2009 februárjában még Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök) - jól jellemzi a legújabb devizahiteles-mentőcsomag parlamenti vitájának színvonalát, hogy amikor a KDNP-s Aradszki András mégis erről beszélt hosszasan, egyetlen képviselő sem akadt az ülésteremben, akinek egyáltalán feltűnt volna kollégája kapitális tévedése. Nem mintha bármi tétje lett volna a vitának: a tegnap déltájban bejelentett, délután benyújtott törvényjavaslat tárgyalását már az este, rohamtempóban lefolytatták, ma délelőtt pedig már meg is szavazták.

Az új törvénnyel kiszélesítik az árfolyamgátat, azok is beléphetnek, akiknek 90 napon túl lejárt tartozásuk van, valamint azok is, akik a folyósításkor a devizahitel forintban számított összege meghaladta a 20 millió forintot. Ezen kívül nem csak a szokásos módon, a három téli hónapban lesz tilos a rossz adósokat kilakoltatni, hanem egészen 2014. április 30-ig. Ezzel nem csak azt érte el a kormánytöbbség, hogy ha az ideihez hasonló téli időjárás lenne jövő tavasz elején is, akkor se kerüljön senki az utcára, hanem azt is, hogy a választásig ne szólhassanak a hírek kilakoltatásokról.

A gazdasági bizottság módosító javaslatára változnak az állami készfizető kezesség szabályai is. A jövőben megkötendő gyűjtőszámlahiteleknél az állam kizárólag akkor lép be készfizető kezesként, ha a devizakölcsön összege nem haladja meg a fedezetül szolgáló lakóingatlan értékének 95 százalékát. Az indoklás szerint ezzel azt akarják ösztönözni, hogy a bankok engedjék el a nehéz helyzetbe került devizahitelesek tartozásának egy részét. Azt is rögzítették, hogy az állam készfizető kezessége nem terjed ki a gyűjtőszámla azon részére, amely az eredetileg már késedelmes tartozás banki megelőlegezéséből keletkezett.

Egy szintén most elfogadott módosító javaslat alapján a kezesség érvényesítésére a pénzügyi intézmény akkor jogosult, ha a rögzített árfolyam alkalmazása alatt beállt, 180 napot meghaladó fizetési késedelem miatt a devizakölcsönt és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződést felmondta. (Ez a határidő korábban 90 nap volt.) Ennek megfelelően a rögzített árfolyam záró időpontja is a tartozás 180 napos késedelmekor áll be.Azoknál a 90 napon túli devizahitel-tartozással rendelkező adósoknál, akik belépnek az árfolyamgátba, az állam csak akkor vállal garanciát a gyűjtőszámlára, ha a bankok elengedik a tartozás egy részét.

Az Equilor elemzői a mentőcsomag kapcsán kiemelték: a befektetők nem számolnak azzal, hogy ez csak az első lépcső volt. „A résztvevők köre kibővült, de továbbra sem egyértelmű, hogy ki állja a cechet az árfolyamkülönbözet kapcsán” – tették hozzá. Emellett a legfrissebb hírek szerint kartellezéssel vádolhatják meg a bankokat a 2011 őszi események, vagyis a végtörlesztés utáni hitelkamat-emelések miatt.

Hasonlóan kivételes sürgős eljárásban tárgyalták és szavazták meg a Btk. szigorítását, a bajai videóra reagálva. Két év letöltendőt kaphat így az, aki becsületsértő vagy rágalmazó videót vagy hangfelvételt tesz közzé - három év járhat annak, aki ezt nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva teszi. A legnagyobb kritikát azonban az kapta, hogy egy év letöltendő jár ezért annak is, aki nem tudja, hogy hamisított a felvétel, csupán gondatlan volt - sokan tartottak attól, milyen öncenzúrát hozhatott volna ez a kampányban. Egyetlen, MSZP-s módosító indítvány érkezett be a törvényjavaslathoz, épp ezt a pontot vette ki, a kormánytöbbség pedig mindenkit meglepve elfogadta a szocialista indítványt.