Szíria: elfogyott a türelem

„Megtettük a szükséges előkészületeket, hogy teljesíteni tudjunk bármit, amit az elnök elrendel” – közölte Bruneiből Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter egy Szíria elleni légitámadással kapcsolatban. Barack Obamának – több nyugati vezetőhöz hasonlóan – az augusztus 21-i feltételezett vegyifegyver-támadás miatt fogyott el a türelme a Basar al-Asszad vezette rezsimmel szemben, több mint másfél évvel azt követően, hogy a közel-keleti országban elkezdődött a mára több mint százezer emberéletet követelő véres polgárháború.

A vélelmezett támadással kapcsolatban jelenleg az ENSZ megfigyelői vizsgálódnak az országban, vagyis egy esetleges ENSZ-felhatalmazásra még várni kell. Más kérdés, hogy ezt nem is lehet biztosra venni, Oroszország például nem csak a katonai beavatkozást utasította el, de a rezsimet légvédelmi fegyverekkel támogatja. Nem véletlen, hogy William Hague brit külügyminiszter hétfőn már jelezte: egy esetleges beavatkozással nem várják meg a Biztonsági Tanács beleegyezését. Egy nappal később már az is eldőlt: a brit parlament – a képviselők nyári szabadságát megszakítva – csütörtökön tárgyal Szíriáról.

Egy légicsapásnál kulcsszerep juthat a szomszédos Törökországnak is – véli Länger Péter, a Solar Capital online üzletágvezetője. A szakember szerint ez washingtoni belpolitikai érdek is, hiszen az Obama-adminisztráció joggal vélheti úgy, hogy egy fegyveres konfliktus erősebb kezűnek mutatná a csökkenő népszerűségű elnököt. Ankarára egyébként számíthat Obama: Ahmet Davutogli török külügyminiszter egy hétfői lapinterjúban jelezte, részt vesznek a beavatkozásban, ha lesz ENSZ-felhatalmazás, ha nem.

Az első támadások Länger Péter szerint – csakúgy, mint két éve Líbiában – az olajkitermelő egységek ellen irányulnak majd. Ezeket a szíriai hadsereg szinte hermetikusan elzárta, ez a magyarázata annak, hogy az országban a polgárháború alatt sem esett vissza jelentősen a kitermelés. A napi felhozatal jelenleg 400 ezer hordó, amivel Szíria a 32. legnagyobb kitermelő a világon.

Stratégiailag viszont ennél fontosabb a szerepe, hiszen – akárcsak Líbia – fontos kereskedelmi-elosztó központ. A katonai beavatkozás után hosszadalmas diplomáciai huzavona kezdődhet, és súlyos gazdasági szankciók sem elképzelhetetlenek. A bizonytalanság miatt Länger Péter szerint a WTI kőolaj ára – amely kedden 107 dollár környékén járt – néhány napon belül 110 dollár fölé emelkedhet. Nem csak az olaj, de az arany ára is emelkedésnek indult és a részvénypiacokon is érezhető a feszültség, amelyet az egyiptomi válság is táplál.

A Mol csoport a Mol Nyrt. horvátországi leányvállalatán, az INA-n keresztül érintett a szíriai eseményekben. Az INA 2010 végén a háborús események miatt levonult az ottani termelését. A Mudawara 3 nevű kút fúrását a negyedik negyedévben befejezte, a tesztelést viszont a „force majeure” bejelentés miatt elhalasztotta.

A termelés úgynevezett teremlés-megosztásos konstrukcióban folyt, az abból az INA-ra jutó pénz kifizetése azonban akadozik. Egy kisebb kifizetés kivételével, 2011 októbere óta nem volt előrelépés ezen a téren. A Mol idei, első féléves jelentése szerint az INA 2013. első felében is nehézségekkel szembesült a rá eső szénhidrogén–termelés utáni követelések szíriai partnerrel szembeni érvényesítésében. A cég tavaly február 26-án küldött „force major” értesítést  a szíriai General Petroleum Company-nak az 1998-ban aláírt Hayan blokk termelésmegosztási szerződésével és a 2004-ben aláírt Aphamia blokk termelésmegosztási szerződésével kapcsolatban.

„Mivel a Mol csoportnak már nincs alkalmazottja a terepen, nem tudjuk, hogy a szíriai partner folytatja-e a termelést, de úgy véljük, hogy igen” – mondta lapunknak Szollár Domokos, a csoport szóvivője.