Kevesebb a vallásos, nőtt a szekularizáció

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatói által rendszeresen készített Hungarostudy vizsgálatok szerint miközben 1995 és 2006 között nőtt a magukat vallásosnak mondók aránya, mostanra a nem hívők száma szaporodott meg minden korcsoportban.

A 2013-as felmérés eredményei szerint jelenleg a lakosság mindössze egyharmada vallja magát vallásosnak. Míg korábban a megkérdezetteknek csupán negyede mondta magáról, hogy nem hívő, tavaly már több mint egyharmaduk vallotta magát annak. Emellett a vallásukat nem gyakorlók aránya is emelkedett Magyarországon.
A legutóbbi vizsgálat is megerősítette ugyanakkor rendszeres vallásgyakorlás, illetve hit „egészséglélektani védő” szerepét. Akik hívőnek vagy vallásgyakorlónak vallották magukat, azok közül most és a korábbi felvételek idején is kevesebb volt a depressziós, szignifikánsan alacsonyabb volt a dohányosok és az alkoholt fogyasztók aránya, és többen utasították el az öngyilkosságot. Munkaképességük és életminőségük is jobbnak bizonyult az átlagnál.
Más tudományos vizsgálatok is keresték már az összefüggést a vallásosság és az egészség között. Egy, a JAMA Psychiatry-ban a közelmúltban ismertetett vizsgálat szerint az agykéreg bizonyos területeinek vastagsága kapcsolatban lehet a vallásos hit mértékével, ily módon pedig a depresszió kialakulásával. Myrna Weissman, a Columbia Egyetem professzora munkacsoportjával korábban arra figyeltek fel, hogy súlyos depresszióban szenvedő betegek gyermekei felnőtt korukban ritkábban lesznek depressziósok, ha vallásosak. Mostani vizsgálatuk igazolta, hogy az erős vallásos hit vastagabb agykérget eredményez. A kutatók azonban hangsúlyozták, hogy ez még nem elegendő ahhoz, hogy az agykérgi vastagság és a depressziós betegség közötti ok-okozati összefüggésről beszéljenek. Dan Blazer, a Duke University Center professzora is azt nyilatkozta, hogy az eredmények izgalmasak, de értékelésükkel kapcsolatban nagy óvatosságra van szükség.