BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sírásás közegészségügyi kockázatokkal

Újra elnapolták a szociális temetkezésről szóló törvény módosításait. A tervezetet az egyházak is kifogásolták, mivel közegészségügyi, munkavédelmi és pénzügyi kockázatai is vannak.

Az egyházak több ponton is, így közegészségügyi, munkavédelmi, pénzügyi szempontokból is kifogásolták a szociális temetkezés törvénytervezetét - mondta lapunknak a Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosa. Tarr Zoltán elnökségi szóvivő elmondta: az egyházak abban egyetértettek, hogy szükség van a gazdasági és morális aggályokat is felvető irreálisan magas temetkezési árak letörésére.

A parlament pénteken újra elhalasztotta a módosító javaslatok megszavazását, információink szerint azért, mert sokan támadják a tervezetet és még alakítanának rajta. A Belügyminisztérium májusban lapunkkal azt közölte, hogy a szociális temetkezésről szóló törvény még uniós egyeztetés alatt van.

A tervezet szerint a szociális rászorultság nélkül bármelyik család kérheti az elhunyt utolsó lakhelye szerinti önkormányzattól. Az eltemettető vállalná azt, hogy ő maga vagy az általa felkért rokonok, ismerősök a temetés során személyesen közreműködnek: felöltözteti az elhunytat, kiássa a sírhelyet, felravatalozza vagy elbúcsúztatja a megboldogultat, esetleg leengedi a koporsót, vagy behantolja a sírt.

A hozzátartozót költség nem terhelné, az hagyatéki teherként sem lenne érvényesíthető. A költségeket az eljárásban részt vevő szervek (temetőüzemeltetők, egészségügyi intézmények, önkormányzatok, büntetés-végrehajtási intézetek) vállalnák át. A köztemetőben ingyenes sírhelyet, urnahelyet adnak és a szükséges koporsót, urnát és a sírjelet is a helyszínre szállítanák. Az elhunyt hűtését, szállítását, egészségügyi intézményben történő öltöztetését, kérés esetén hamvasztását és a hamvak visszaszállítását szintén az államigazgatás szervezi és finanszírozza. Ha hozzátartozók ezt nem kívánják, vagy tudják igénybe venni, az önkormányzat az elhunyt közköltségen történő eltemetéséről fog gondoskodni. A közköltséges temetkezés szabályai nem változnak, a hozzátartozó nélkül elhunytakat továbbra is az állam temettetné el.

Tarr Zoltán úgy vélte a nem teljesen végiggondolt, és nem életszerű tervezetben nem rászorultsági alapon lenne a szociális temetkezés. „Értelmezésünk szerint a szociális temetés azt jelentené, hogy rászorultsági alapon az állam az önkormányzaton keresztül lehetővé tenné, hogy egy nagyon olcsó árú alapszolgáltatás keretében lehessen a halottól elbúcsúzni" – mondta a zsinati tanácsos. A tervezet viszont jogi lehetőséget adna arra, hogy ha bárki, aki úgy dönt, akkor akár saját maga is eltemethesse a halottat, függetlenül anyagi helyzetétől. Az egyházak véleménye  szerint szükség van arra, hogy a szabályozás a hagyaték alapján tegyen különbséget a költségek viselésében.

A református egyház szerint a szociális temetkezés során is kellene segítséget adni a hozzátartozóknak, nem lehet mindent rájuk hagyni, mivel annak többek között közegészségügyi kockázatai is lehetnek. „A tervezet szerint a temető üzemeltetőjére hárulna a holttest köztemetőben történő tárolásának és hűtésének költsége, ennek anyagi fedezete azonban nem biztosított" - mondta Tarr Zoltán.

A temetés során rengeteg munkavédelmi előírásnak kell megfelelni, például a felszerelés tekintetében is. A tervezet szerint a temető üzemeltetőjére hárul az eltemettető munkavédelmi, közegészségügyi, járványügyi oktatása és ennek adminisztrálása is. Hiába ír alá egy nyilatkozatot az eltemettető, hogy a tájékoztatást megértette, az egyházi értelmezés szerint, a temető üzemeltetőjének polgárjogi felelőssége ettől nem lesz semmis.

Az egyházak azt is kérték, hogy a tulajdonukban lévő temetőkben az szociális parcellák kijelölési kötelezettsége ne legyen korlátlan. Nem rendezett az sem, hogyan kompenzálnák a temető tulajdonosát. Tarr elmondta, többször is egyeztettek a kormányzattal, ígéretet is kaptak, hogy mérlegelik a szempontjaikat. Korábban köztemető üzemeltetők arra hívták fel a figyelmet, hogy megfelelő védőoltások nélkül fertőzésveszélyt jelent a halottal érintkezni és sírt ásni. Egyes temetkezési vállalkozók szerint a hozzátartozók nincsenek olyan állapotban egy szertartáson, hogy sírt ássanak, laikusként nem tudnak megfelelni a szigorú egészségügyi és szakmai előírásoknak. A Magyar Temetkezési Kellékgyártók Egyesülete támogatja az olcsóbb a temetést, de az előterjesztés szerintük veszélyezteti a kisvállalkozások biztonságát. Azt javasolták, hogy a tb alanyi jogon biztosítson hozzájárulást a legolcsóbb temetéshez, amit mintegy 93 ezer forintra kalkuláltak. Ez évi 130 ezer halottal számolva 12 milliárd forintba kerülne a büdzsének, jelenleg 5 milliárdot szánnak a közköltséges temetkezésekre.


Az ellenzék visszavonná a „javíthatatlan" tervezetet
A parlamenti viták során több ellenzéki párt is arra szólította fel a kormányt, hogy vonják vissza a javaslatot. Az MSZP-s Lendvai Ildikó például javíthatatlannak nevezte a javaslatot. Szerinte az előterjesztés nem teszi olcsóbbá a temetkezést, de "embertelen" módon elvárja a családoktól, hogy maguk ássák ki szabályszerűen az elhunyt hozzátartozóik sírját. A jobbikos Vágó Sebestyén a legszegényebbeket kényszeríti a javaslat megalázó helyzetbe, akik egy külön gettóparcellában kapnának helyet.

Tállai András a Belügyminisztérium államtitkára azt hangoztatta, hogy a jelenlegi temetkezési rendet a javaslat nem borítja fel és nem követel meg semmit, hisz a szociális temetkezés csak egy lehetőség. a KDNP-s Varga László finomításokat javasolt a tervezetben, szerinte legfeljebb az urbanizált ember botránkozik meg azon, hogy a családnak kell a halottat felöltöztetni, kiásni a sírt, mivel ez természetes dolog a falvakban.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.