Vészhelyzet az atomerőműben - Leolvadhat az egyik reaktor

A hétfő hajnali robbanás után újabb vészhelyzet állt elő a Fukusima atomerőműben, ezúttal a kettes számú reaktor hűtése állt le. Japán illetékesek szerint a hűtővíz szintje csökken, ugyanakkor még mindig ellepi a fűtőelemeket.

A japán kormány hétfőn délelőtt hivatalosan is bejelentette, hogy a három sérült reaktor közül legalább az egyikben részleges leolvadás mehet végbe. Ez egy radioaktív felhő kialakulásával járhat, amely nagy mennyiségű sugárzást szór szét a környezetbe és a lakosságra több tíz kilométeres körzetben. A nukleáris üzemanyag-rudak cirkóniumötvözettel burkolt uránrudak, amelyek kötegekbe rendezve merülnek a moderátorként alkalmazott könnyűvízbe. Ha a vízszint lecsökken, az üzemanyag-rudak felhevülnek, a burkolat megsérülhet és fissziós termékek juthatnak ki. Szélsőséges esetben az üzemanyag-rudak leolvadhatnak. Ilyesmi történt az amerikai Three Mile Island atomerőműben, de a reaktor burkolata akkor ellenállt a nyomásnak.

A technikusok kétségbeesetten próbálják meg elkerülni a katasztrófát, a kettes számú reaktor esetében is előkészítették a csővezetéket, amely tengervízzel hűti le a túlmelegedett reaktormagot.

A hatóságok közlése szerint eddig 190 ember került kapcsolatba sugárzással, közülük huszonketten szenvedtek sugárfertőzést. Eddig mintegy kétszázezer embert telepítettek ki a környező területekről, és az Egyesült Államok is kivonja hajóit a sugárszennyezett vizekről.

Magyar idő szerint hajnali két órakor újabb erős, 6,2 tizedes utórengés rázta meg a régiót. Az épületek Tokióban is kilengtek, pánik tört ki a megapoliszban.

A földrengés a gazdaságot is súlyosan érintette: a hétfői nyitás után az irányadó japán tőzsdeinfex, a Nikkei néhány perc alatt csaknem 6 százalékot esett és a jen árfolyama is zuhanni kezdett.

AZ EU felszólította polgárait, hogy hagyják el az érintett régiót.

Több uniós ország, köztük hazánk is, arra kéri polgárait, hogy hagyják el a földrengéstől érintett három japán tartományt. A magyar Külügyminisztérium közleménye szerint magyar állampolgárok ha lehet kerüljék a beutazást a szigetországba, és utazás előtt tájéákozódjanak az úticéljukról.

Az Unió tagállamai közül egyedül csak Németország tervezi, hogy öt nagyobb cége kint dolgozó munkatársai közül azokért, akik haza kívánnak térni, charter gépeket küld. Ugyanakkor Németország sem adott ki olyan figyelemfelhívást, amely a német állampolgárokat a Japánból való kötelező távozásra szólítaná fel.

A Külügyminisztérium és a tokiói magyar nagykövetség a Japánban tartózkodó magyar állampolgárokkal, s hazai hozzátartozóikkal folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart, s tájékoztatja őket a legfrissebb helyi fejleményekről, továbbá hazatérési szándékuk esetén a repülőterek működéséről, megközelíthetőségéről, és az igénybe vehető nemzetközi járatokról.

"Súlyos, de nem Csernobil típusú" a fukusimai robbanás

"Rendkívül súlyos" robbanás történt a fukusimai atomerőműben, de ez nem jelent "újabb Csernobilt" - hangsúlyozta vasárnap megjelent elemzésében egy vezető brit atomenergia-ipari szakértő.

 Malcolm Grimston, a legpatinásabb londoni külpolitikai-stratégiai elemző műhely, a Királyi Külügyi Intézet - székháza után közkeletű nevén a Chatham House - nukleáris szakértője a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit lapnak írt helyzetértékelésében kiemelte: a legfőbb különbség az, hogy a csernobili atomerőmű működött, amikor az 1986-ban bekövetkezett robbanás szétvetette a létesítményt, a fukusimai robbanás pillanatában azonban a reaktorok már 24 órája álltak, és emiatt kevesebb radioaktív szennyeződés jutott a környezetbe.

Grimston szerint a földrengés után az automatikus rendszerek leállították a fukusimai erőművet, de a földmozgás áramkimaradást is okozott, amely érintette a reaktormag hűtését végző vízszivattyúkat. A dízelmotoros áramfejlesztők működésbe léptek ugyan, de aztán - valószínűleg a földrengést követő tengeri szökőár miatt - ezek is leálltak, az akkumulátorról működő pótrendszerek pedig csak rövid távon tudták pótolni a kieső energiát.

Így az egyes reaktorban nem keringett a hűtővíz, és hőmérséklete emelkedni kezdett. Ahogy a fűtőanyagot tartalmazó fémtartályok melegszenek, elérkezik egy pillanat, amikor a vízből kiválik az oxigén, és hidrogén marad hátra. Amint ez a hidrogén ismét oxigénnel kerül kapcsolatba, robbanhat; valószínűleg ez volt az oka a fukusimai robbanásnak - írta vasárnapi elemzésében a Chatham House szakértője.

Grimston szerint az a tény, hogy a reaktort tengervízzel töltötték fel, arra vall, hogy a helyi hatóságok nem tervezik az atomerőmű újjáépítését. A tengervíz hűti ugyan reaktormagot, de hosszú távon olyan korróziót okoz, ami kizárja, hogy az erőművet valaha is újból használni lehessen.

A szakértő szerint hozzávetőleg tíz napot vesz igénybe a reaktormag lehűtése, utána fel kell mérni a szennyeződés szintjét, elsősorban azt, hogy mennyi jód és cézium jutott a szabadba. A radioaktív jód az emberi pajzsmirigyben felhalmozódhat és rákot okozhat; ez volt a fő egészségügyi probléma Csernobil után. A radioaktív jódnak azonban igen rövid a felezési ideje, és legfeljebb három hónap alatt teljesen eltűnik a környezetből.

A cézium felezési ideje jóval hosszabb - hozzávetőleg 30 év -, de ebből valószínűleg sokkal kevesebb került a levegőbe - írta vasárnapi elemzésében Grimston. A Chatham House szakértője kiemeli, hogy a fukusimai erőmű 1970 óta működött. Grimston szerint nehéz megítélni, hogy a létesítmény kora tényező volt-e a történtekben, ám - éppen azért, mert ilyen régi tervezésű erőműről van szó - a robbanásból nem érdemes sok műszaki tanulságot levonni.