A párnacihából végtörlesztettek

– A statisztikák szerint 74 milliárd forint távozott a befektetési alapokból tavaly decemberben. Mi volt ennek az oka?

– Szerepet játszott benne a végtörlesztés, de sajnos megindult a pénzkiáramlás a határon túlra is. A pénzügyi helyzet miatt felborzolt kedélyeket azonban szerencsére a január eleje óta megváltozott, az IMF-megállapodással kapcsolatos kormányzati kommunikáció már elkezdte megnyugtatni. Nem tudjuk pontosan, az alapokból kivont pénzbÕl mennyi volt a végtörlesztés és mennyi a bizalmatlanság miatt elvitt pénz, de nagyon izgalmas lesz a január, hiszen e hónap végéig kell a végtörlesztéshez az önerÕt elÕteremteni és a pénzszámlára elhelyezni. Ezután viszont fellendülés jöhet, különösen akkor, ha olyan jól teljesítenek a piacok, mint az elmúlt napokban.

– A tÕkekivonással kapcsolatos adatok eddig a közelébe sem értek az elÕzetesen becsültnek, hiszen a végtörlesztés miatt 150-200 milliárd forintról volt szó csak az alapoknál.

– Úgy gondolom, 100-150 milliárd forintnyi tÕkekiáramlás azért lesz. Nagyon érdekes, hogy különbözÕ becslések szerint a végtörlesztésre fordított összeg kevesebb mint a fele származott eddig a pénzügyi szektorból, nagyon nagy az aránya a párnacihából elÕkerült pénzeknek. Ez megdöbbentÕ, arra utalhat, hogy a nagyarányú szürkegazdaság miatt Magyarországon rengeteg a készpénz, amelyet nem mernek az emberek a pénzügyi intézményeknél befektetni, mivel nem tudják igazolni az eredetét. Erre utal az is, hogy amikor a végtörlesztés lehetÕsége felvetÕdött, sokan kérdezgették, hogy lesz-e vagyonosodási vizsgálat az érintettek körében.

– Az emelkedÕ betétkamatok milyen hatással lesznek az alapokra?

– A hosszú államkötvénykamatok is felugrottak a csÕdveszély miatt, és bár csökkentek idÕközben, de még mindig magasak a tavaly nyári szintekhez képest. Arra számítok, hogy ha megállapodunk az IMF-fel, tovább mérséklÕdhetnek a hozamok, melyet most az MNB döntése is támogat. Így a kötvényalapoknál az elÕretekintÕ teljesítmény jó lesz. A fejlett részvények is jók lesznek, az Egyesült Államok makrogazdasága kedvezÕ eredményeket produkált, és Európában is egyre pozitívabbak a várakozások. A szokásos menetrend ilyenkor az, hogy elÕször a fejlett piacok kezdenek emelkedni, majd ezt kis késéssel követik a kelet-európai tÕzsdék is, amelyek általában intenzívebben reagálnak a várakozások változására.

– Az öngondoskodás támogatásának programja hogy áll?

– Bár nagyon sok más sürgÕsebb programja volt mostanában a kormánynak, ezek sem kerültek le a napirendrÕl. A felmérésekbÕl az derült ki, hogy az emberek többsége azt gondolja, rendszeresen félre kellene tenni, de csak nagyon kis hányaduk tesz így. Azt kellene valahogy ösztönözni, hogy a szándék aktív lépéssé váljon.

– A befektetési alapkezelÕk mÛködését ez évtÕl új törvény szabályozza. Melyek a legfontosabb változások?

– Az új jogszabály fÕ motivációja az uniós szabályok implementációja volt. Az egyik legnagyobb változás, hogy Magyarországon korábban az alapkezelÕ csak a befektetések kezelését végezhette, a forgalmazást, az alapok értékesítését át kellett adnia egy banknak vagy egy brókercégnek. Az Európai Unió többi államában ez másképp volt, közvetlenül is értékesíthették a befektetési alapokat az alapkezelÕk. Az új szabályozással ez lehetÕvé vált Magyarországon is, ami izgalmas lehetÕség a szakma számára. Ha persze az alapkezelÕk maguk szeretnék tartani a kapcsolatot a végbefektetÕkkel, az komoly infrastrukturális fejlesztéseket igényelhet. Emellett megkülönböztet a törvény európai (UCITS) és hazai alapokat, elÕbbiekre szigorúbb befektetési szabályok vonatkoznak, amelyeket egy hagyományos, a kicsi magyarországi piacon befektetÕ alap esetleg nem is tudna teljesíteni.

Herman Bernadett-->