Nagy a veszély a magyar állampapírpiacon

Történelmi csúcsa felé közelít a New York-i tőzsde részvényindexe, az S&P 500 – mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója a társaság piaci trendekről szóló sajtótájékoztatóján.

Mindössze 6-7 százaléknyira van már csak az index a 2007-es történelmi csúcstól, az is igaz viszont, hogy 1550 pont körül erős ellenállásba ütközhet az emelkedés. A nagypapírok tehát szépen erősödnek, a kisebb kapitalizációjú cégek részvényei pedig még jobban drágulnak, az árfolyamukat követő részvényindex ugyanis már történelmi csúcson jár.

 
Nem minden piac teljesít azonban olyan jó, mint az Egyesült Államokbeli, az ázsiai részvénytőzsdék például nem tudtak az idén emelkedni. Ennek egyik magyarázata, hogy a vállalatok eredményessége nincs összhangban a piaci optimizmussal, a nyereségek elmaradnak a várakozásoktól. A világ minden táján igaz ez, az Egyesült Államokban viszont kevésbé, így nem meglepő, hogy az USA részvénypiaca teljesít a legkiemelkedőbben az idén.

A részvényeket segíti az is, hogy a kockázatmentes hozamok rendkívül alacsonyak, reálkamat kockázatmentes befektetéssel a fejlett piacokon gyakorlatilag nem érhető el, ilyesmire pedig a második világháború óta csak az 1970-es évek közepén és az 1980-as évek elején tapasztalt olajár-sokkok idején volt példa. Több évszázados visszatekintésben is történelmi mélyponton járnak az amerikai kamatok, a brit kamatok szintén az 1700-as évekre jellemző alacsony szinten vannak. Ráadásul – állítja Duronelly – a közeljövőben nem is nagyon várható, hogy emelkedni fognak. Az egyik oka ennek, hogy túlkereslet támadt az olyan nagyon jó minőségű eszközök piacán, mint a legjobb besorolású országok államadóssága.

Az elmúlt tíz évben az legjobb besorolású országok száma lecsökkent, jelenleg a nemzetközi tartalékokhoz viszonyítva feleannyi biztonságos eszköz van a piacon, mint amennyi 2000 környékén volt. Az alternatív eszközök kamata – például az államilag garantált jelzálogleveleké – is alacsony, így annak, aki hozamot szeretne elérni, vagy a részvényekben, vagy pedig a feltörekvő piaci eszközökben kell gondolkoznia. Az amerikai részvények várható nyereséghozama az állampapírokhoz képest most nagyon magas, és a feltörekvő piaci kötvényeken is 6-7 százalékos hozamot lehet elérni.

A jegybanki élénkítések és az alacsony kamatok tehát a részvénypiacnak kedveznek, a konjunkturális kilátások viszont nem túl jók, a beszerzési menedzser indexek gyenge növekedésre utalnak. A nullás kamatszint sem biztos, hogy stimulálja a gazdaságot, ha ugyanis a hosszú távú kamatok alacsonyak, az is lebéníthatja a bankrendszert, és csökkentheti a hitelezést – figyelmeztetett Duronelly.

Ezt a jelenséget láthattuk Japánban is az elmúlt két évtizedben. A feltörekvő piaci devizák egyébként nem mondhatók túl olcsónak mostanában, ellentétben a dollárral, amely az elmúlt 40 év távlatában mélypont környékén jár. Duronelly szerint nehezen érthető, hogy az euró/dollár árfolyam miért jár 1,3 körüli szinten, amikor 0,82-n is járt már, és az eurózóna jelenlegi helyzete alapján ez utóbbi keresztárfolyam sokkal reálisabb lenne. A dollárt erősíthetik jövőre az Egyesült Államokban tervezett megszorító intézkedések is. Ezek hatására lecsökken az államháztartás hiánya, javul a külső egyensúly, ami a zöldhasú felértékelődéséhez vezethet.

A magyarországi helyzetet illetően a szakember elmondta: az ország mély recesszióban van. Az 1,3 százalékos GDP-visszaesésből 3,3 százalékos visszaesést tesz ki belföld, és 2 százalékos növekedést ad belőle az export. A banki vállalati hitelezés nettó egyenlege negatív, és nem csak a bankok hitelezési aktivitása/képessége miatt, hanem a kereslet is csökkent a vállalatok részéről. A beruházások volumene csökken, és nem látszik a folyamat vége, hogy mikor következhet be ezen a téren fordulat.

 
A hazai állampapírpiacon belül rekordon áll a külföldi befektetők állománya, ami komoly kockázatot jelent, mivel a feltörekvő piaci kötvények „részvény típusú instrumentumok”, vagyis akkor teljesítenek jól, ha a mögöttük álló gazdaság is jól teljesít. Jelenleg azért folyik be sok pénz a magyar állampapírpiacba, mert minden feltörekvő piac vonzza a befektetőket, ez azonban komoly kockázatot is jelent. „Jelenleg a Templeton értékesítőin múlik a magyar állampapírpiac sorsa” – mondta Duronelly.

Ha az értékesítők nem tudják már eladni a feltörekvő piaci eszközöket a befektetőknek, eladósorba kerülhet a náluk lévő hatalmas mennyiségű magyar állampapír is, amire viszont a belföldi piacon nem lenne elegendő kereslet, így senki sem tudja, mi történik majd a hozamokkal.