Átmeneti javulás jelei a biztosítási piacon

Díjbevétel szempontjából az egyik legrosszabb évüket zárták a hazai biztosítók 2012-ben, amikor a szektor díjbevétele a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 6,75 százalékkal 760 milliárd forintra esett vissza. A 2012-es forgalom nominális szinten a 2006-osat sem érte el, reálértéken pedig több mint egy évtizedes mélyponton volt már a biztosítók díjbevétele. Fordulat az idén is csak félig-meddig következett be eddig. A néhány napja publikált felügyeleti adatok szerint ugyan az első félévben 4,7 százalékkal nőtt a szektor díjbevétele, ez azonban kizárólag annak köszönhető, hogy az esztendő első hat hónapjában megugrott az érdeklődés az egyszeri díjas életbiztosítások iránt.

Az életág teljes díjbevétele így az első félévben 231,5 milliárd forintot tett ki, ez 20 milliárd forinttal több a 2012-esnél. Az egyszeri díjas életbiztosításokból az első félévben több mint 82 milliárd forintnyit kötöttek, több mint 21 milliárd forinttal többet, mint egy éve, amiben nyilván szerepet játszott az is, hogy a bankbetétekre a lakosság már nagyon alacsony kamatot kap, így keresi az alternatív megtakarítási lehetőségeket. A biztosítók ugyanakkor kevésbé örülnek ezeknek a forró pénzeknek, hiszen ezek sokkal kiszámíthatatlanabbul növelik az állományaikat, mint a rendszeres díjas életbiztosítások, amelyek díjbevétele viszont kis mértékben még csökkent is tavaly óta.

Szintén csökkent a nem élet biztosítások díjbevétele, a tavalyi 198,6 milliárd forint után 197 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le a piaci szereplők. Az adat azért meglepő, mert az idei évtől a casco biztosításokat 15, a baleset- és vagyonbiztosításokat 10 százalékos biztosítási adó is terheli már. A közteher – ellentétben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra (kgfb) kivetett baleseti adóval – nem jelenik meg külön tételként a biztosításban, a bruttó díjak már eleve tartalmazzák, vagyis az idei első féléves díjbevétel-adatban is ott van. A kgfb-t nem számítva is csökkent viszont a biztosítók díjbevétele az első félévben, vagyis a jelek szerint az új adóterhet a cégek nagyrészt lenyelhették.

Ami a nyereségességet illeti, 2012-ben valamelyest sikerült javítaniuk a piaci szereplőknek a 2011-es számokon. A teljes szektor adózott eredménye 18,2 milliárd forint lett, ez 8,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Azoktól a profitadatoktól viszont, amelyeket a biztosítók az előző évtized második felében elértek, nagyon messze vannak a számok, hiszen akkoriban ennek a három-négyszerese volt a szektor szintű adózott eredmény. A szektor zsugorodását jól mutatja, hogy a nyereségesség fenntartásához számos költségcsökkentő intézkedést kellett végrehajtani az ágazatban. Az igazgatási költségek a PSZÁF adatai szerint 2,5 százalékkal csökkentek tavaly, de a visszaeső értékesítések miatt például jutalékot is jóval kevesebbet kellett fizetni a cégeknek. Ez az év egészében véve mintegy 4,6 százalékkal csökkentette a biztosítók költségeit.

A lenyelt biztosítási adó valamelyest az idei első félévi számokon is látszik már. A szektor adózott eredménye 14,3 milliárd forintra zsugorodott a tavalyi 16,2 milliárdról. A nem életág jövedelmezősége negatívba fordult, a biztosítástechnikai eredmény az első félévben 10,3 milliárd forintos veszteséget mutatott, holott tavaly a nem életág még összességében véve jövedelmező volt. A negatív eredményben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy az idei év az előző kettő, károk szempontjából kedvezőnek mondható esztendőnél rosszabbul indult. A hosszúra nyúlt tél, a tavaszi és nyári viharkárok lényegesen több kárt okoztak az ingatlan és ingó vagyonokban, valamint a mezőgazdaságban is, mint 2011-ben vagy 2012-ben.

Az idei év az első, amikor a biztosítók évközben is hirdethetnek újabb kgfb-díjakat, bármikor változtathatják a tarifáikat, csak annyi a kikötés, hogy az új díjakat a hatályba lépés előtt legalább 60 nappal meg kell jelentetniük. A díjhirdetési liberalizáció kapcsán sokan gondolták, hogy díjemelkedés következhet be a piacon, és ez meg is történt, bár a szakma vitatja, hogy mindez pusztán a liberalizáció vagy inkább annak a következménye, hogy az évek során túlságosan alacsonnyá vált díjakon a biztosítók már nem tudtak szolgáltatni, így emelésre kényszerültek. A díjnövekedés mindenesetre kedvezően hathat a szektor nyereségességére is.

Évek óta folyik egyfajta dekoncentráció a biztosítási piacon, amelynek során a legnagyobb szereplők piaci részesedése folyamatosan erodálódik, a kisebb és közepesebb cégek pedig piacot nyernek. Ennek egyrészt természetes okai vannak, a régi nagy cégeknél nagy állományok halmozódtak fel, a szektor általános zsugorodása miatt azonban ezek egy része nem újul meg, miután lejár. A kisebb piaci szereplők, amelyeknek nincs ilyen „örökségük” így könnyebb helyzetben vannak, ha meg szeretnék őrizni, vagy javítanák piaci pozíciójukat.

2005-ben például az Allianz a díjbevételek arányában még bőven a piac több mint negyedét birtokolta, az idei első félévben már csak 17,4 százalékos volt a részesedése annak ellenére is, hogy azóta a duplájára növelte az életbiztosítási díjbevételét. Noha csaknem 76 milliárd forintos első féléves teljes díjbevételével az Allianz még mindig a legnagyobb, az életbiztosítási díjbevétel döntő része náluk is egyszeri díjas életbiztosításból származik, így a korrigált számok alapján a Generali és a Genertel összesített forgalma már nagyobb az Allianzénál. Az öt legnagyobb biztosító között van még az Aegon és a Groupama Garancia, bruttó díjbevételét tekintve a Groupama a nagyobb, a korrigált adatok alapján viszont az Aegoné lehetne a harmadik hely a piacon.

Az öt legnagyobb biztosító az idén felkapaszkodott a Magyar Posta is, főleg egyszeri díjas életbiztosításainak köszönhetően. Szintén gyorsan nő a közepesebb biztosítók közül a Signal, az Union és az Uniqa. A kisebb biztosítók közül pedig hatalmas léptekkel növeli méretét a CIG Pannónia vagyonbiztosítója, az EMABIT, amely lassan képessé válhat arra, hogy az életág gyengébb teljesítményét is kompenzálja. Gyors növekedésnek lehetünk emellett tanúi az MKB Biztosító mindkét cégénél is.