késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Még zsugorodnak a hazai bankok
A magyarországi hitelek összvolumene 2013 első öt hónapjában lassuló tempóban, de tovább zsugorodott: a vállalati kölcsönök állománya 76,9 milliárd forinttal (1,1 százalékkal), a lakossági hiteleké 130,2 milliárd forinttal (1,8 százalékkal) csökkent, a helyi önkormányzatok hitelállománya pedig 9,8 milliárd forinttal (2,4 százalékkal) mérséklődött.
A tranzakciók eredményeként – írja az elemzés – január és május között a háztartások 165,1 milliárd forinttal több hitelt törlesztettek, mint amennyi értékben új kölcsönt vettek fel, így immáron 42 hónapja tart a visszaesés a lakosságnak nyújtott hitelek összvolumenében. A hiteltranzakciók révén (a jelentős árfolyam-erősödés hatásától szűrve) a vállalati hitelállomány 100,7 milliárd forinttal apadt az év eleje óta, azonban májusban 72,8 milliárd forinttal haladta meg a forintban történt hitelkihelyezések volumene a törlesztésekét, ami 2008. július óta a legnagyobb különbség.
A hitelintézetek jelentős mértékben kivonultak a fejlesztési hitelek piacáról: az 5 évnél hosszabb futamidejű hiteleknek a vállalati kölcsönökhöz viszonyított aránya a 2011 eleji 19,1-ről 2013. áprilisra 14,8 százalékra mérséklődött. Az MNB 2 hetes kötvényének az állománya ugyanakkor lényegében 2010 eleje óta 4000 milliárd forint körül mozog.
A hazai pénzintézetek a forinthitelek árazásában továbbra is késleltetve, míg a betéti kamatokban viszonylag rövid időn belül érvényesítik a pénzpiaci kamatok süllyedését – állapítja meg az MFB. A hosszú lejáratú vállalati forinthitelek átlagos évesített kamatlába májusban hatéves mélypontra, 8,28 százalékra süllyedt, azonban a 3 hónapos irányadó pénzpiaci kamathoz (Bubor) képest közel 370 bázispontos kamatfelárral nyújtották a kölcsönöket a bankok. A lakossági lakáscélú hiteleknél még magasabb, átlagosan 596 bázispontos felárral kínáltak kölcsönöket a pénzintézetek.
A magyarországi vállalatok számára a legjelentősebb – ám 2012. tavasz óta enyhülő mértékű akadályt – a kamatok csökkenése miatt nem a kamatszint, hanem a szűkös hitelkínálat jelenti. Ennek ellenére a magyar cégek továbbra is jelentős versenyhátrányban vannak visegrádi versenytársaikkal szemben az elérhető finanszírozási források ára alapján – hívja fel a figyelmet az elemzés.
Tavaszra viszont a nagyvállalatok kivételével valamennyi vállalati szegmensben tovább élénkültek a hitelezés bővülésével kapcsolatos várakozások. A bővülő hitelkínálattal kapcsolatos vállalati optimizmus erősödéséhez, s a fokozatosan csökkenő hitelkamatokhoz illeszkedően a vállalati hitelkereslet is növekedést mutat.
Tart a forráskivonás
A közép-kelet-európai kitettséggel rendelkező pénzintézetek 2012-ben nem változatták jelentősen a térséggel szembeni követelésállományukat, ám a változatlan kép mögött országonként igen eltérő tendenciák húzódnak meg – írja az elemzés. Magyarországon volt a legmagasabb a tőkekivonás aránya (-12,8 százalék) 2011 és 2012 negyedik negyedéve között. Ez leginkább a lakossági devizahitelezés leállásának, a vállalati hitelezés visszaesésének, a kiszámíthatatlan szabályozói környezetnek és a bankszektort sújtó terheknek tulajdonítható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.