Európa bankjai sokkal nagyobb veszélyben, mint hittük

Eichengreen, a pénzügyi rendszer történelmének szakértője úgy látja, az eurózóna megóvása csak akkor lehetséges, ha a tagországok szembenéznek azzal, hogy az eddigi mentőcsomagok kudarcot vallottak. A Berkeley professzorának meggyőződése, hogy az eurózónának abba kell hagynia Írország és Görögország presszionálását, mivel az eddig folyósított, támogatásnak szánt kölcsönök csak növelik az amúgy is hatalmas államadósságot.

Eichengreen a Spiegelnek úgy fogalmazott : a jelenleg alkalmazott mentési mechanizmus tulajdonképpen csak arra jó, hogy azzal Franciaország és Németország óvja meg saját bankjait. Mostanra azonban az eurózóna ráébredt arra, hogy a görög adósság átütemezése elkerülhetetlen, Spanyolországban és Írországban pedig a bankrendszer jelenti a problémát. A tanulság ezért a közgazdász szerint: Európának meg kell erősítenie bankjait, mivel az eurózóna válsága elsősorban a pénzügyi szektor válsága.

A szakértő úgy látja, az új nézőpont talán abban is segíthet, hogy a vonakodó német vezetést meggyőzzék a további ráfordítások szükségességéről. Hiszen a német adófizetők szívesebben áldoznak forrásokat saját bankjaik megmentésére, mint Görögországra. Eichengreen megjegyzi: a pénzintézetek rendbetétele nem lesz könnyű, hiszen a cégek részvény háttere gyenge, és még jelentős mennyiségű kockázatos államkötvény vár leírásra. A közgazdász úgy látja, az európai bankok sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint azt a legtöbben gondolnák.

A tavaly végrehajtott stressz tesztek szinte semmit nem értek, a jövőben az ellenőrzést az Európai Bizottság hatáskörébe kéne rendelni, hiszen a nemzeti pénzügyi felügyeleteket túlzottan befolyásolják az országban működő pénzintézetek. Számításai szerint a német és francia bankok feltőkésítése a francia-német GDP mintegy 3 százalékát emésztenék fel, vagyis megközelítőleg 180 milliárd eurót.