Sikeres év után a Budapest Lízing

– A hazai lízingpiac 2012-ben sem tudott kiugró teljesítményt nyújtani, egy-két részterület kivételével stagnált vagy csökkent a finanszírozott összeg. Hogyan teljesített ebben a környezetben a Budapest Lízing?

– A vállalati lízingpiac – ahol a Budapest Lízing is érdekelt – változatlanul nincs könnyű helyzetben. A Magyar Lízingszövetség adatai szerint 2012-ben a vállalati lízing teljes állománya 9 százalékkal csökkent: kivételt egyedül az agrárszektor jelentett, ahol 16 százalékos bővülés mutatkozott a finanszírozott összegben. Ez persze nem meglepő: a magyar gazdaság zsugorodott, az export lassult tavaly, és a bizonytalan kilátások miatt a vállalatok változatlanul nem mernek beruházni. A Budapest Lízing viszont növekedni tudott ilyen környezetben is: miután 2011-ben megháromszorozta kihelyezéseit, tavaly 21 százalékos bővülést ért el.

– Mi áll ennek a növekedésnek a hátterében?

– Egyfelől az, hogy 20 éve vagyunk a piac stabil szereplői, az ügyfeleink mint biztos partnerre számíthatnak ránk. 2011-ben új fókuszterületeket határoztunk meg, amelynek most már látszanak az első eredményei. Azon területek mellé, ahol eddig is erősek voltunk – fuvarozás, logisztika – a mezőgazdaság is csatlakozott stratégiai területként. Ennek eredményeként a piaci részesedésünk az agrárszektorban 10 százalék közelébe emelkedett 2012-ben, úgy, hogy csaknem hétszeresére növeltük új kihelyezéseinket ezen a területen. A másik tényező, hogy jobban igyekszünk kihasználni a csoporton belüli szinergiákat: az együttműködésünk a Budapest Bank vállalati üzletágával sokkal intenzívebbé vált a korábbinál.. Ez az „összedolgozás” előnyös az ügyfeleknek, mert bankcsoportunkon belül meg tudjuk találni a számukra legmegfelelőbb finanszírozási megoldást. Emellett fontos szerep jutott a növekedés elősegítésében a garantőr intézményekkel folytatott együttműködésnek is: 2011-ben a Budapest Lízing az elsők között kötött együttműködési megállapodást az Európai Beruházási Alappal 27 milliárd forint értékben, amelynek révén a kis- és középvállalkozások a beruházási terveiket intézményi garanciával megtámogatva, könnyebb feltételekkel tudják igénybe venni.

– A piacot ugyanakkor megviselte az elmúlt öt-hat év, a szektor évek óta veszteséges, ami a szereplők számának csökkenésével is együtt járt. Meddig tarthat még a konszolidációs folyamat?

– Meggyőződésem, hogy a konszolidáció még nem ért véget. Elég arra a tényre gondolni, hogy a hazai lízingcégek által finanszírozott összeg 2008 óta 1000 milliárd forint feletti szintről 300 milliárd alá zsugorodott. Könnyű belátni, hogy a válság előtti, ötvennél több szereplős struktúra nem maradhat fenn, és folytatódik az a tendencia, hogy évente négy-öt versenytárs kivonul a piacról, vagy csak a maradék portfóliójára koncentrál. A túlélés szempontjából pedig nagyon fontos, hogy ki, milyen tulajdonosi háttérrel rendelkezik. A Budapest Lízingnek pedig ebből a szempontból is stabilak a pozíciói, hiszen anyavállalata, a GE erejét és tapasztalatát tudhatjuk magunk mögött.

– A pénzügyi vállalkozások – köztük a lízingcégek – óriási nem teljesítő portfóliót tolnak maguk előtt. Ebből a szempontból hogy állnak?

– A portfóliónk minősége – leginkább a prudens kihelyezési gyakorlatunk miatt – továbbra is jobb mint a piaci, a harminc napon túl nem teljesítő tételek aránya 10 százalék alatti a Budapest Lízingnél.

– Melyek a legnépszerűbb lízingtermékek most a piacon, és mikor választják a cégek a hitel helyett?

– A legnépszerűbb a nyílt végű pénzügyi lízing, mert annál a futamidő végén nem kötelező megvásárolni a finanszírozott eszközt, és a végén 10–30 százalékos maradványérték van, amely az adott éves cash flow szempontjából jóval kedvezőbb, mintha a teljes tőkét és az az utáni kamatot ki kellene fizetni. Sikerterméknek mondható emellett a 114/2008-as rendelet szerinti, zárt végű, kamattámogatásos pénzügyi lízingkonstrukció mezőgazdasági üzemek fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez, amelynél az igénylő vállalkozás a kamat 50 százalékát visszaigényelheti az államtól. Ami pedig a „hitel vagy lízing” tematikát illeti: hüvelykujjszabályként elmondható, hogy pályázatoknál továbbra is a hitel a legjobb konstrukció, ám egyéb sztenderd eszközök beszerzésénél a lízing jobb választás lehet. Régebben egyébként a bankhitel a lízingtől leginkább abban különbözött, hogy míg az előbbinél a fedezetet kevésbé, az adós hitelképességét annál jobban igyekeztek vizsgálni a szolgáltatók, addig a lízingnél szinte csak a fedezet számított. Mára viszont a lízingcégek gyakorlata sokat közelített a bankokéhoz: a fedezet értéke mellett komoly súllyal esik a latba a finanszírozott cég cash flow-ja, várható teljesítőképessége, stabilitása is.

– Milyennek ítéli a 2013-as év kilátásait?

– Úgy látom, hogy a hazai piac 2013-ban sem tud jelentős növekedést felmutatni, hiszen nem látszik az a növekedési potenciál, vagy keresletbővülés, amely megmozgathatná a piacot. Kivételt talán a haszongépjármű-üzletág jelenthet, ám az is jelentős részben csak azért, mert az idei az utolsó év, amikor Euro 5-ös besorolású járműveket lehet forgalomba helyezni.

A Budapest Bankhoz való csatlakozását megelőzően a szakember kereskedelmi vezetői pozíciót töltött be a LeasePlan Hungária Zrt-nél. 2011 januárja óta a Budapest Lízing Zrt. vezetője.

A Budapest Bankhoz való csatlakozását megelőzően a szakember kereskedelmi vezetői pozíciót töltött be a LeasePlan Hungária Zrt-nél. 2011 januárja óta a Budapest Lízing Zrt. vezetője.-->