Rendelő-államosítás: színt kell vallani

Az országban jelenleg 270, nem állami tulajdonú szakrendelő működik. Ebből 123-at az önkormányzat, 40-et az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaság, míg százat magáncég működtet. (A rendelőintézetek közül 180-ban csak egy-két szakorvosi ellátás működik, 83-ban található meg több szakrendelés is.)

A májusi államosítás a 123, önkormányzat fenntartású szakrendelőre vonatkozik. Ezekkel kapcsolatban kell február 15-ig nyilatkozniuk a rendelők tulajdonosainak: átadják-e a működtetést és ezzel az ingatlan tulajdonjogát az államnak.

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség felmérése néhány héttel ezelőtt azt vizionálta, hogy a többség nemet mond majd az államosításra. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke viszont úgy látta: anyagi okok miatt sokan szabadulnak majd a szakrendelőktől.

Hamarosan kiderül, ki látta reálisabban a helyzetet. Mindenesetre januárban több település, illetve kerület nyilvánosan is kiállt a szakrendelője mellett. Egyebek mellett a főváros XIII. kerületének, Csongrád, Bicske, Velence és Szentendre képviselő-testülete döntött úgy, hogy május 1. után is vállalja a járóbeteg-szakellátással kapcsolatos feladatokat.

Mivel a járóbeteg-ellátás biztosítása amúgy már állami feladat, azoknak az önkormányzatoknak, amelyek megtartják rendelőjüket, feladat-ellátási szerződést kötniük a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettel (Gyemszi). A hatályos jogszabály azt is kiköti, hogy az önkormányzatok a jövőben nem biztosíthatják e tevékenységet önkormányzati társulás formájában, holott sok helyütt ez volt eddig a gyakorlat.

Az államosítandó szakrendelőkkel kapcsolatban a MedicalOnline információja szerint április 15-ig – tehát még az állami tulajdonba kerülés előtt – elkészül az a javaslat arról, mely intézményeket mely kórházakba olvasztják be.