Az eredeti, 2006. novemberi határozat a paksi atomerőműben, 2003-ban történt baleset kapcsán született. Az akkor megsérült kazetták elszállítását és ártalmatlanítását egy orosz cég vállalta magára, amelynek részleteit egy 2006-ban aláírt államközi szerződésben szentesítették - emlékeztet a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) kommunikációs főosztálya.
Az eredeti határozat értelmében a kiégett paksi fűtőelemek Oroszországba visszaszállításáról szerződést kell kötnie a két országnak. A szerződés létrehozását követően a szerződés végleges szövegének megállapítására való felhatalmazásról határozattervezetet kell készíteni, amelyet a gazdasági és a külügyminiszter együtt terjeszt a kormány elé. Ezt a záró pontot helyezte hatályon kívül Bajnai Gordon december 3-ával. A módosítás lényege, hogy a végleges szerződés megállapítására nem szükséges a kormány felhatalmazása. A szaktárca magyarázata szerint a változtatás hátterében az áll, hogy a nemzetközi szerződést magánjogi jellegűre változtatták annak érdekében, hogy a sérült fűtőelemek elszállítása egyszerűbben engedélyezhetővé, ezáltal gyorsabbá váljon.
A kazetták szállításáról szóló szerződést az Országos Atomenergia Hivatal, illetve az EURATOM nevű nemzetközi szakmai szervezet is megvizsgálta, és jóváhagyta - fűzi hozzá KHEM.
Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki vezérigazgató- helyettese az MTI-nek hangsúlyozta: a sérült kazetták fizikai tulajdonságaikat tekintve alkalmassá tehetőek a szállításra, de még sok kérdést tisztázni kell, mielőtt megszületik a döntés a végleges sorsukról.
Emlékeztetett: egy 2004-ben kötött orosz-magyar kormányközi megállapodás teszi elviekben lehetővé, hogy kiégett üzemanyagot szállítsanak Oroszországba. A normál üzem során elhasznált fűtőelemek esetében ezt nem tervezik - mondta.
Hamvas István kifejtette: a fűtőelemeket egyféle módon – kémiai feldolgozással - szokás kezelni. Erre Magyarországon nincs lehetőség, és a világban is csak korlátozottan. Ipari méretekben Franciaországban, Angliában, az Egyesült Államokban és Oroszországban képesek erre a tevékenységre - tette hozzá.
A jelenlegi gyakorlat szerint a paksi atomerőmű négy blokkjában keletkezett fűtőelemeket öt éven át víz alatt, a pihentető medencékben tárolják. Innen kerülnek át a szintén paksi telephelyen lévő Kiégett Kazettái Átmeneti Tárolójába, amelyben – az üzemeltető Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője, Hegyháti József tájékoztatása szerint - jelenleg 6067 darab elhasznált kazetta van.
A paksi atomerőmű üzemanyagát - csakúgy, mint az összes többi kelet-európai VVER típusú erőműét - Oroszország szállítja. A korábbiakban a Szovjetunió, később Oroszország egy magánjogi szerződés keretében újrafeldolgozásra visszafogadta a Magyarországon képződött elhasznált fűtőelemeket. A ’90-es években azonban bizonytalanná vált, hogy Oroszország átveszi-e a kiégett fűtőelemeket a régi feltételek mellett, ezért döntött a paksi atomerőmű a moduláris rendszerű, száraz tároló megépítéséről.
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. adatai szerint 1989. és 1998. között 2331 darab kiégett fűtőelemet szállítottak Magyarországról Szovjetunióba, majd Oroszországba, újrafeldolgozásra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.