Akár a felére is csökkenhet a villanyszámla

Mostanában a rendkívüli meleg fellendítette a légkondicionálók forgalmát, egyre több ház falát csúfítják el az ormótlan berendezések, amelyek ha kell, ha nem éjjel-nappal be vannak kapcsolva. Pedig nem kicsi ára van ennek: havonta  250 kWh-val növeli meg egy átlagos család áramfogyasztását, akár 8-10 ezer forinttal terhelve meg villanyszámlákat.

A Knauf Insulation szakemberei most különösen aktuálisnak látják intelmüket: szigeteléssel a téli fűtés és a nyári hűtés is olcsóbban megoldható. Riasztó tényként közlik, hogy Magyarországon az előrejelzések alapján 2030-ra olyan szintet ér el az energiaigény, amit a hazai erőműpark nem tud kiszolgálni.

Szerintük elsősorban a hűtésre érdemes odafigyelni, ugyanis az otthonok hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése háromszor több energiába kerül, mint 1 fokkal való felfűtése, ha az ingatlan nincs megfelelően szigetelve. Az Európai Unióban a légkondik áramfogyasztása eléri a 7-10 TWh-t, ami Magyarország teljes, éves háztartási elektromosenergia-szükségletével egyezik meg.

Árnyékolással és már 10 centi vastag ásvány- vagy üveggyapot-szigeteléssel azonban 5-7 fokkal is csökkenthető a lakások belső hőmérséklete – villamos energia használata nélkül. Mint írják, azokban a házakban, amelyek nem szigeteltek, melegebb lehet bent, mint a külső 40 fok körüli hőmérséklet. Ezzel szemben, ha csak a házak homlokzatát szigeteljük, több fokkal is hűvösebbé tesszük a lakást, ráadásul télen nagyobb mértékben tartjuk bent a meleget.

A Knauf Insulation szakértői szerint megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40, de akár 60-65 százalékos energiamegtakarítás is elérhető, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét, így a klímahasználat feleslegessé válik. A hűtési és fűtési költségeken is spórolva, a szigetelésbe fektetett összeg 2-4 év alatt megtérül, hosszú távon pedig minden szigetelésbe fektetett forint 7 forint hasznot hoz.

Ez az összeg – ha egy-egy ingatlan szigetelésére 1 millió forintos költséget számítunk – 3,5 millió, azaz csaknem minden magyarországi lakóépület szigetelését fedezné. A lakóépületek szigetelése pedig a szakértők szerint nem csupán a nyári áramszükségleti csúcsot oldaná meg környezetbarát módon, de a téli időszakban is 40 százalékkal csökkentené az ugyancsak szén-dioxid-kibocsátó hatású, fosszilis tüzelőanyagok iránti igényt, ha a lakóépületek magasabb energetikai besorolásúvá válnak.

Ma a magyar családi házak jellemzően F-G besorolásúak, energiaigényük 400-500 kwh/m2/év, ami tízszer magasabb, mint egy magasabb energetikai besorolású házé, ahol ez az érték 40-50 kwh/év körül alakul.

Ez az összeg – ha egy-egy ingatlan szigetelésére 1 millió forintos költséget számítunk – 3,5 millió, azaz csaknem minden magyarországi lakóépület szigetelését fedezné. A lakóépületek szigetelése pedig a szakértők szerint nem csupán a nyári áramszükségleti csúcsot oldaná meg környezetbarát módon, de a téli időszakban is 40 százalékkal csökkentené az ugyancsak szén-dioxid-kibocsátó hatású, fosszilis tüzelőanyagok iránti igényt, ha a lakóépületek magasabb energetikai besorolásúvá válnak.

Ma a magyar családi házak jellemzően F-G besorolásúak, energiaigényük 400-500 kwh/m2/év, ami tízszer magasabb, mint egy magasabb energetikai besorolású házé, ahol ez az érték 40-50 kwh/év körül alakul. -->