E.ON: Csak hosszabb távon lehet gondolkodni

- A kormány nonprofit rezsiszolgáltatásokat szeretne. Mi szólnak ehhez?

- Köztudott tény, hogy az egyetemes szolgáltatásaink már ma is veszteségesek. 2010 nyara óta él az ármoratórium (árplafon) mind a gázra mind a villamos áramra. Én mindazonáltal úgy gondolom, hogy egy kiszámítható környezet tud kiszámítható energiaszolgáltatást eredményezni. Ez pedig az egész országnak érdeke, és tőlünk is ezt várják el az ügyfeleink.

- De ha az egyetemes szolgáltatás nem nyereséges, miért csinálják egyáltalán?

- Ebben az iparágban csak hosszabb távon lehet gondolkodni. Nem arról van szó, hogy egy ma itt lévő gyártósort holnap valahová máshová telepítünk. És ebben benne van az is, hogy bizonyos időszakokban nehezebb körülmények között dolgozunk. De úgy vélem, hosszabb távon ki fognak egyenlítődni ezek a dolgok, és vissza fog állni egy normál üzletmenet.

- Hogyan lehetséges az, hogy ha egy fogyasztó úgy dönt, hogy kilép az egyetemes szolgáltatás köréből, és szabadpiaci áramot vagy gázt vásárol, akkor mégis jobb árat érhet el, mint a szabályozott piacon?

- Az ár több tényezőből áll össze. Az egyetemes energiapiacon, leegyszerűsítve a lakossági piacon nekünk egy komoly szabályrendszernek kell megfelelnünk. Működésünkhöz kapcsolódnak addicionális költségek, például fenn kell tartani országszerte ügyfélszolgálati irodákat (ez jelenleg 110). A költségeket a Magyar Energiahivatal rendszeresen megvizsgálja, és ha indokoltaknak látja, akkor az beépül az árba. Az ár ezenfelül függ a beszerzési árainktól. A szabályozott energiapiacon szabályozott körülmények között vásároljuk a villamos áramot, míg a szabadpiacon tágabbak a lehetőségeink. Emellett fontos kérdés, hogy a villamosenergia-szállításhoz milyen szolgáltatásokat kapcsol a cég. Mi a kisvállalkozói szektorban bevezettük például az ügyfélszolgálati pontokat, ahol ezen ügyfeleink sorban állás nélkül intézheti ügyeit a vállalati ügyfél.

- Ha veszteségük van az egyetemes szolgáltatásban, felmerül a kérdés: várható-e áremelés, tervezik-e, hogy ezt javasolják az energiahivatalnak?

- Hogy egy üzletág eredménye milyen, az függ a beszerzési oldaltól, a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó költségektől, a beszerzési áraktól és más tényezőktől is. Ezért ma nem lehet erre kérdésre válaszolni, hiszen még nem látjuk a 2013-as számokat. Bármilyen verzió előfordulhat. Az indokolt költségek vizsgálata folyamatban van.

- A versenypiacon jelentkezett egy új szereplő, az Energetikai Központ Zrt. Hogyan befolyásolja ez az Önök piaci jelenlétét?

- Örülünk, ha a tisztességes piaci verseny bővül és egyre több piaci szereplő jelenik meg, ez mindenkit jobb szolgáltatási színvonalra sarkall. Az E.ON nem egy pillanatnyi piaci rés lefölözését célozta meg. hanem hosszútávon megbízható, mindenki számára elérhető energiát adunk, az ország energiabiztonsága a legfőbb szívügyünk. Új cégek megjelenése a napi életben nem jelent különösebb változást, az ügyfeleinkre koncentrálunk, igyekszünk a kis- és középvállalatoknak szakértőpartnerei lenni. Erre jó példa az ügyfélpontok kiépítése, ahol az ügyfél olyan technikai-szakmai támogatást is kap, amely például egy új bekötéshez, bővítéshez szükséges. 2003 eleje óta vannak tapasztalataink a versenypiacon, ezeket kamatoztatjuk.

- A gázpiacon volt hasonló terjeszkedés, ott az EMFESZ ért el sikereket az ügyfélszerzéskor.

- Úgy gondoljuk, hogy az egy igen fontos tapasztalat volt mindenki számára. Mi abból az esetből azt a következtetést vontuk le, hogy jól döntöttünk, amikor a szolgáltatások színvonalára és megbízhatóságára koncentráltunk. Mi nem mentünk el, sőt az EMFESZ tevékenységének befejezése után 70 ezer ügyfelet vettünk vissza, akik hirtelen szolgáltató nélkül maradtak. Az E.ON hosszú távon megbízható partner, ezt bizonyítottuk akkor is.

- Hogyan hat a mostani válság az energiafogyasztásra?

- Természetes, hogy jelentős visszaesés tapasztalható. Gáz-kiskereskedelmi oldalon folyamatosan esik a fogyasztás, ami két dologra vezethető vissza. Az egyik, hogy a kisvállalkozói szféra gazdaságilag nem olyan erős, mit két-három éve, vagyis a technológiai jellegű gázfelhasználás szűkült. Ennél nagyobb mértékben esik a lakossági gázfogyasztás éves szinten az elmúlt időszakban 10-15 százalékkal. A fűtési célú gáz vásárlása folyamatosan csökken, az ügyfelek áttérnek más fűtőanyagra, illetve az energiahatékonyság, energiamegtakarítás is előtérbe került. Van, aki korszerűbb fűtési módokra tért át, a nagy többség pedig hagyományos tüzelésre, fára, szénre váltott. Az áram esetében ugyanez nem látszik, ott stagnál a felhasználás.

- A krízis hogyan hat a kintlévőségekre? Hogyan változik a nem fizető ügyfelek száma?

- Az iparág kintlévősége elég magas, folyamatosan görgetjük magunk előtt a problémát. Ügyfeleink egy része egyre nehezebb helyzetbe kerül. Megpróbálunk különböző eszközökkel segíteni, tavasszal például részletfizetési akciónk volt, akkor sok ügyfél a télen felhalmozott tartozását tudta lerendezni a nyári időszakra. Alapelv, mint minden más iparágban, hogy az igénybe vett szolgáltatásért fizetni kell, nem is hiszem, hogy ezt bárki vitatná. A nemfizetést markánsan kettéválasztanám. Ha az ügyfél nyerészkedni akar és szándékosan valamilyen illegális beavatkozást hajt végre mérőjén, csatlakoztatásán, vagyis szabálytalanul vételezi az energiát, azt a cégcsoportunk és én személy szerint is nagyon elítélem. Az ilyen típusú ügyfelek jogi következményekkel szembesülnek, nem szolidáris velük a társadalom. A problémák másik része érinti a valóban rászoruló ügyfeleket. Ott természetesen megpróbálunk mindent megtenni, hogy elkerüljük a kikapcsolást. Részletfizetést ajánlunk fel, előrefizetős mérőt szerelünk fel, amivel pontosan lehet kontrollálni a fogyasztást. Csak hatvan nap után kapcsolunk ki, közben pedig akciókat hirdetünk, tavaly például egy bizonyos ügyfélkörnek, a legrászorultabbaknak amnesztiát hirdettünk, elengedtünk tartozást. Idén indítottunk egy 15 millió forint értékű kísérleti programot családoknak, amelyben a közüzemi tartozások rendezését, munkaerőpiacra történő reintegrációt segítjük.

- Igaz, hogy az önkormányzatok hátraléka a legnagyobb?

- Érzékeljük, hogy az önkormányzatoknak is egyre komolyabb problémát okoz a szolgáltatások kifizetése. Itt is megpróbálunk segíteni, például részletfizetéssel. Máskor korszerűsítő beruházásokkal segítjük őket például a közvilágítás területén. Érzékeny intézményeknél, kórházaknál, iskoláknál egyedimegállapodásokkal igyekszünk áthidalni a fizetési nehézségeket. A figyelem, amelyet akár a lakosság, az önkormányzatok, akár a vállalkozások irányába mutatunk, hosszú távon mindig megtérül.