Hernádit az INA Mol-hányadáért?

Beavatkozott a magyar kormány a Mol és a horvát fél között a Mol-leány INA sorsáról indított egyeztetésbe. Meglátása szerint már nem részvényesek közötti gazdasági vita folyik, hanem a horvát hatóságok kétes, nem jogállami eszközökkel – megfélemlítéssel – kívánják visszajuttatni a horvát államhoz a Moltól az INA irányítási jogát.

A magyar kormány azt követően lépett, hogy Horvátország egy vesztegetési ügyre hivatkozva európai elfogatóparancsot kért, majd az Interpollal körözést adatott ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. Tegnap délután az ORFK megkapta az európai elfogatóparancsot, amit továbbított az Igazságügyi Minisztériumnak.

A vesztegetés kivizsgálása párhuzamos folyik azokkal a tárgyalásokkal, amelyeken az INA irányításáról, kiadásainak csökkentéséről, a beruházások és a profit elosztásáról, a kutatás-fejlesztésről, a szénhidrogén-termelésről, az olaj és az olajtermékek beszerzéséről és feldolgozásáról, nagy- és kiskereskedelméről, és a földgáz üzletág jövőjéről kellene határozni. A vesztegetés ügyében eddigi minden olyan molos felsővezetőt meghallgattak, aki Zágrábba utazott, legutóbb Csányi Sándort. A következő Mol-INA egyeztetés október 25-én lenne, de a molos küldöttség összetételéről még nem döntöttek, sőt arról sem, hogy megy-e valaki.

Lehet, hogy senki. A magyar kormány tegnapi döntése értelmében ugyanis a magyar külügyminiszter sem utazik ma a dubrovniki csúcstalálkozóra, a Mol vezetésének pedig nem az INA további működtetésén kell dolgoznia, hanem annak előkészítésén, hogy a Mol INA-hányadát eladják a horvát államnak, vagy másnak. (A kormány nem utasította, hanem a Mol legnagyobb tulajdonosa, a magyar állam nevében kérte a menedzsmentet.)

Közleménye emlékeztet, a miután a Mol nyilvános pályázaton vásárolt hányadot az INA-ban, majd abban jelentős befektetéseket hajtott végre, most a horvát állam most ingyen szerezné vissza az irányítási jogát. „Abból kiindulva, hogy a magyar kormány Magyarországon is állami kézben látja szívesen az energiaszektort, nem lenne rossz lépés az INA visszavásároltatása” – vélte egy lapunknak nyilatkozó, energia-ipari szakértő, aki szerint később a két állam sikeresen együttműködhetne. Ismertek a magyar ambíciók a horvátországi LNG-fogadó államás használata terén. Orosz cégek viszont aligha lennének vevők a Mol INA-hányadára, hiszen itteni befektetéseiket az európai szabályozás egy tollvonással ellehetetlenítheti.

A vád szerint Hernádi Zsolt tízmillió eurós kenőpénzt juttatott Ivo Sanader volt horvát miniszterelnöknek, hogy a Mol megkapja az INA irányítási jogát. Hernádit először tanúként kívánták kihallgatni Zágrábban, de az ez ügyben tavaly lefolytatott magyarországi vizsgálat során nem találták érintettnek, ezért nem utazott ki sem akkor, sem a napokban, amikor már vádlottként idézték be.

Kara Pál, a Mol-csoport jogi igazgatója szerint a horvát hatóságok eljárása és annak módja ellentétes az európai uniós joggal. Egyúttal közölte: bár Hernádi Zsolt most nem tud külföldre utazni és egyes protokoll feladatait sem láthatja el, ettől a csoport irányítási rendszere megfelelően kezeli a csoport minden operatív ügyét a kialakult helyzetben is.

„Az Interpol által kiadott körözés sokkal több országban érvényes, mint az európai elfogatóparancs, de végrehajtása nem olyan automatikus” – mondta lapunknak Lattmann Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa. A tagállamoknak sokkal több mérlegelési lehetőségük van, így nagyobb szerepet játszhat, hogy az ügy már csaknem annyira politikai, mint büntetőjogi. Más kérdés, hogy Magyarország az Interpol megbecsült tagja – tavaly a szervezet itt tartotta éves közgyűlését –, a rendszer egy fontos elemének látványos negligálása nem vetne jó fényt az országra. Az ügynek legrosszabb esetben uniós következményei is lehetnek, ha Horvátország azzal támadja meg Magyarországot, hogy megsértette az európai elfogatóparancsra vonatkozó kerethatározatot. Elméletben akár kötelezettségszegési eljárás is indulhat Magyarország ellen, bár ennek valószínűsége nagyon kicsi.

Félig-meddig automatikus a végrehajtás

Az EU tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló (2012. évi CLXXX.) törvény szerint az európai elfogatóparancs végrehajtása félig-meddig automatikus, a feltételek teljesülése esetén nemigen van mód mérlegelésre – tájékoztatott Bánáti Kristóf ügyvéd. Ám a Fővárosi Törvényszék néha megtagadhatja a végrehajtást. Ilyen, ha a magyar igazságügyi vagy a nyomozó hatóság az elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást, illetve az eljárást megszüntette, vagy, ha az elfogatóparancs olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben Magyarország területén követtek el.