Mennyit keresnek a logisztikusok?

A logisztikai szakemberek munkaerő-piaci lehetőségeiről, esélyeiről szólva Kovács András, a Grafton Recruitment Kft. ügyfélkapcsolati vezetője elmondta, hogy a munkaadók egyelőre még a gyakorlati – sok esetben az iparági, speciális – tapasztalatot tekintik elsődlegesnek a felvételnél, és nem a végzettséget. A szakterület sajátos múltja – nálunk csak az elmúlt évtizedekben oktatják mint szakmát – és jellege miatt fordulhatott elő az, hogy elsősorban a gazdasági vagy műszaki alapdiplomával rendelkezők közül kerültek ki a logisztika mai szakemberei. Ez nem azt jelenti, hogy a szakirányú végzettség és egyéb kiegészítő képzések, oklevelek nem számítanak versenyelőnynek (hiszen mára már ezek szerepe is felértékelődött), hanem azt, hogy például a logisztikai végzettségű pályakezdők is akkor kerülhetnek előnyösebb helyzetbe az állásinterjúk során, ha már a képzési idő alatt gyakorlati tapasztalatot szereznek.

A megszerzett tapasztalatok mellett azonban az a munkaadói igény is megfogalmazódik már az álláskeresők felé, hogy az ágazat jellege, vagyis a kiterjedt vállalati folyamatok és rendszerszemlélet szükségessége kapcsán a leendő munkavállalónak regionális és globális logisztikai tudása is legyen, és hogy ezt folyamatosan fejlessze (tanuljon), hiszen a hatékony és gazdaságos logisztikai folyamatok ma már megkerülhetetlenül nemzetközi jellegűek.

Többször is megállapították – többek között az MLBKT és a Corvinus Egyetem öregdiák-találkozóján is –, hogy a logisztika jelentőségének megítélése az utóbbi néhány év kedvezőbb eredményei ellenére még napjainkban is sokszor kérdéses, nem mindenütt ismerik fel a jelentőségét, különösen a kisebb vállalatoknál. Gyakran nem jelenik meg önálló funkcióként, bedarálódik például az értékesítés vagy akár a termelés alá. Ezt támasztotta alá a Grafton szakembere is, aki az állásinterjúk alapján hasonló tapasztalatot fogalmazott meg. A jelenlegi munkaerő-piaci kihívások mellett ez a sokszor determinált helyzet sem könnyíti meg a közvetítő munkáját, hiszen össze kell tudnia hangolni a keresleti és kínálati oldalt, közvetítenie kell az igényeket és elvárásokat. Gyakran előfordul az is, hogy a későbbi elvégzendő feladat leírását is szükséges pontosítania, hiszen a közvetítőnek vannak kétoldali piaci információi.

A logisztika és kapcsolódó területein dolgozók legszükségesebb kompetenciái a szakmai tudáson kívül (nem fontossági sorrendben): problémamegoldó és stressztűrő képesség, kezdeményező készség, jó kommunikációs képességek, proaktivitás, feladatorientáltság, jó meggyőző erő, analitikai készség, és elengedhetetlen az idegennyelv-tudás. Az utóbbin belül is az angol nyelv ismerete, ahol többnyire tárgyalási szintű nyelvtudást (személyesen és telefonon) várnak el a cégek.

Kovács András szerint minden területen, így a logisztikában is nehéz meghatározni azokat a fizetési sávokat, amelyek pontos és informatív képet adhatnak az ágazatról. Ezért csak tájékoztató jellegű és nem a fizikai dolgozókra vonatkozó adataik vannak az átlagos fizetési sávokról, amelyeket tanácsos mindig egyéni szintekre lebontani. A közép-magyarországi régió bruttó béreihez képest pedig 10–30 százalékkal is alacsonyabbak másutt a fizetések. Az összeget meghatározza az is, hogy multinacionális vállalatnál vagy kkv-nál pályáznak állásra. A szakember azt tanácsolja, hogy a fizetési igényen kívül érdemes végiggondolni a pályázat beadásakor azt is, mik a hosszú távú céljaink, motivációink karrierünkben, mert például a kkv a multinacionális vállalattal szemben jellemzően több lehetőséget biztosít az egész vállalat, és így a logisztikai folyamat rálátására is, ezáltal szélesebb spektrumú szakmai tudásanyagra lehet szert tenni.

Az ügyfélkapcsolati vezető elmondta, hogy a logisztikai munkaerőpiacra különösen jellemző – a kiterjedt vállalatközi folyamatok miatt –, hogy ha a kapcsolódó területeken, húzó ágazatokban nagyobb változás történik vagy éppen csak megkezdődik, akkor ezen a piacon is gyorsan megmutatkoznak a reakciók. Általában jellemző a munkaerőpiacra – így a logisztikaira is –, hogy az idősebbek higgadtsága sokszor előnyt jelent a fiatalabbak türelmetlenségével szemben, de ugyanakkor az újabb generációk terhelhetőbbek, rugalmasabbak, jobb a nyelvtudásuk, magasabb szintű számítástechnikai ismeretekkel rendelkeznek. A mai álláskeresők tudatosabbak is, bár az utóbbi évek gazdasági helyzete miatt ebben sajnos visszaesés mutatkozik, amely leginkább a sokszor fókuszálatlan pályázás, az irreális igények megfogalmazásában érhető tetten.

Felmérés

A Magyar Logisztikai, Beszer­zési, és Készletezési Társaság (MLBKT) év elejei felmérése szerint a vállalatok többek között a képzések, a humánerőforrás fejlesztésének növelésével, valamint a létszámleépítés csökkentésével is küzdenek a válság ellen. Ezen eszközök alkalmazása automatikusan hatással van a munkaerőpiacra is, kihívások elé állítva mind a keresleti, mind a kínálati oldalt.