Újabb zuhanás előtt a belső kereslet?

Az év első öt hónapjában 3,7 százalékkal csökkent a reálkereset a nemzetgazdaságban az előző év azonos időszakához viszonyítva, a foglalkoztatottak létszámcsökkenése miatt a reálkereset-tömeg (vásárlóerő) pedig 4,4 százalékkal esett vissza – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. hétfőn publikált elemzésében.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint 2012 első öt hónapjában a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az év első öt hónapjában az átlagos infláció 5,6 százalék volt, így a reálkereset 3,7 százalékkal csökkent.

A GKI elemzése megállapítja: közfoglalkoztatottak nélkül számítva a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,3, a keresettömeg 4 százalékkal mérséklődött 2012. január-május között.

Majdnem mindenki veszít

A legnagyobb visszaesés a költségvetési szektorban következett be a kompenzációs rendszer fenntartása ellenére (ez azt célozta, hogy 2012-ben senkinek se csökkenjen a havi nettó jövedelme), a reálkeresetek ebben a körben - közfoglalkoztatottak nélkül számítva - 4,4 százalékkal, a reálkereset-tömeg 6,8 százalékkal csökkent.
A GKI kutatói megjegyzik, hogy a versenyszférában annak ellenére következett be a reálkeresetek visszaesése, hogy a cégek többsége arra törekedett, hogy az alapbérekben igyekezzen kompenzálni munkavállalóinál az adójóváírás megszüntetése és a járulékemelés okozta negatív hatásokat. Az első öthavi adatok szerint a reálkereset 1,6 százalékkal, a reálkereset-tömeg 3,2 százalékkal csökkent.
A GKI elemzése részletezi az eltartottakkal bővített reálkereset mutatót, jelezve, hogy az eltartottak után járó adókedvezmény 2011-ről 2012-re nem változott, miközben az adójóváírás megszüntetése miatt az igénybe vett összeg kismértékben növekedett. A gyermekes munkavállalóknál gyermekszámtól függően 2,2-3,4 százalék közötti reálkereset-csökkenés következett be az első negyedévben, míg a gyermektelenek (illetve 18 év feletti gyermekkel rendelkezők) az átlagnál is rosszabbul jártak.

Új munkahelyekről nincs szó

A kutatóintézet jelentése kitér a foglalkoztatási folyamatokra is. Magállapítása szerint a létszámadatok arról tanúskodnak, hogy a cégek jelentős része csak létszámcsökkentéssel, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás arányának növelésével volt képes az előírt béremelésre. Az év első öt hónapjában éves összehasonlításban 29,5 ezer fővel (1,6 százalékkal) csökkent a versenyszféra átlagos alkalmazotti létszáma. A szektor teljes munkaidőben foglalkoztatottainak száma 41,2 ezerrel (2,5 százalékkal) esett vissza, ezzel párhuzamosan a részmunkaidősöké közel 11 ezerrel (5,5 százalékkal) nőtt. Közfoglalkoztatottak nélkül a költségvetési szektorban is karcsúsítás ment végbe, 16,4 ezerrel csökkent az állomány. A nonprofit szektor kismértékű létszámbővülésével együtt is 44,7 ezerrel (1,7 százalékkal) dolgoztak kevesebben a nemzetgazdaságban az év első öt hónapjában, mint tavaly ugyanekkor.

Az felvázolt folyamatok miatt fordult a kormány érdeklődése a munkahelyteremtésről a munkahelyek megtartása felé, s ez fejeződött ki a munkahelyvédelmi akciótervben - áll a GKI elemzésében. További problémát jelent az, hogy az idei bérkompenzáció költségeinek jelentős részét a vállalkozások 2012-ben elszámolhatták, míg 2013-ben már csak ennek a fele lesz elszámolható. Így a tb-járulék mérséklése és a kisvállalati adó leginkább arra lesz elegendő, hogy a jövőre vonatkozó tehernövekedést mérsékelje a vállalkozásoknál - mutat rá a GKI.

Tovább csökken a fogyasztás

Részben a magas infláció, részben a közmunka kivételével zsugorodó foglalkoztatottság miatt csökken a reálbér-tömeg – fejtette ki lapunknak Gabler Gergely. Az Equilor elemzője hozzátette: a közmunkások száma ugyan egyre nő, de ők olyan keveset keresnek, hogy ez nem képes ellensúlyozni azt, hogy munkahelyek szűntek meg a versenyszférában és a közszférában egyaránt.
Gabler szerint a vásárlóerő csökkenése mindenképp meglátszik majd a fogyasztáson, ám szektoronként erősen különbözni fog. „A vásárlóerő csökkenése minden bizonnyal a belső kereslet csökkenésével jár majd együtt.” Az alapvető termékeket és a luxuistermékeket várhatóan nem érinti a visszaesés, a középkategóriás termékek, így a tartós fogyasztási cikkek kereslete minden bizonnyal csökken majd.
Gabler ugyanakkor hozzátette: a kiskereskedelem régóta szenved már a fogyasztás viszonylag alacsony szintje miatt, ezért további jelentős visszaesésre nem kell már számítani, inkább elhúzódó problémára. Az elemző szerint a belső fogyasztás további mérséklődése nem lesz így sem jelentős hatással a GDP alakulására, amelyet javarészt az ettől független export alakulása határoz meg. Gabler ezzel együtt hangsúlyozta: a belső kereslet csökkenése valószínű, amely egyértelműen negatív hatást gyakorol majd a GDP-re, ám a recesszió a külkereskedelmi teljesítményen múlik majd.

Pataky: közelről még súlyosabb a helyzet
Az átlag elfedi a különbségeket, ha differenciáltan nézzük, látszik, hogy még ennél is súlyosabb a helyzet – nyilatkozta az adatokkal kapcsolatban Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke hozzátette: „ha igaz, amit Czomba Sándor államtitkár állít, hogy a dolgozók közel 80 százaléka megkapta a bérkompenzációt, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy a húsz százalékuk nem kapta meg. Esetükben egyszerűen csökkent a kereset az adóváltozások miatt, tehát nálunk nem csupán reálbér- hanem nominálbér-csökkenésről van szó.”
Pataky elismerte: bizonyos jövedelmi rétegeknél nőttek a keresetek, akár az inflációt meghaladó mértékben is. „A többség esetében erről nincs szó, és a reálbér-csökkenés általános. Tovább mélyülnek tehát a jövedelmi különbségek” – tette hozzá.

NGM: ferdít a GKI

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) álláspontja szerint a GKI Gazdaságkutató Zrt. reálbérekkel és foglalkoztatással kapcsolatban hétfőn közzétett elemzése hemzseg a rosszindulatú ferdítésektől és a szakmaiságot nélkülöző csúsztatásoktól. Az NGM hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmaz: "a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok házi kutatóintézete, akik cinkostársként fedezték az ország végletes eladósodásához vezető szocialista költségvetési trükköket, ma ismét a KSH adataival bűvészkednek".

Az NGM szerint a GKI elemzése "a reálbérek alakulásánál - talán nem véletlenül - megfeledkezik a gyermekkedvezmény hatásának figyelembevételéről, amelynek jövedelemnövelő hatása nem elhanyagolható". Kimarad az elemzésből az a tény is, hogy 2012. március-május között 63 ezerrel többen dolgoztak, mint tavaly ugyanebben az időszakban, és 93 ezerrel többen, mint 2 évvel korábban - olvasható a tárca közleményében.

Az NGM véleménye szerint a szakmai korrektséghez hozzátartozna annak megemlítése, hogy a reálkeresetek alakulásában jelentős hatása volt annak, hogy az idén nőtt a közfoglalkoztatás aránya, így ma már jóval többen közfoglalkoztatási bért kapnak a szerényebb összegű segély helyett.