A Mahart a fővárosé lehet

A Mahart Passnave tulajdonosai még tavaly döntöttek a cég 51 százalékának eladásáról, mert az európai trendeket látva úgy gondolták, az biztosítja a Passnave jövőjét, ha valamilyen állami tulajdonost vonnak be. Ha megkötik az üzletet, a Masped Zrt. tulajdonában 41, az Európa csoportéban pedig 8 százalék marad. Jelenleg a Masped Zrt. a Mahart Passnave főtulajdonosa 84 százalékos részesedéssel, egy másik hajóstársaság, az Európa csoport pedig korábban felvásárolta a 10 százalékos dolgozói, valamint a 6 százalékkal rendelkező menedzsment kft.-t.

750 millió forintos vételár szerepel az ajánlatban, a fővárosnak azonban egyetlen forintjába sem kerülne, mert az 51 százalékos üzletrészt öt év alatt fizetné ki a vevő a megtermelt osztalékból. Közben pedig a Mahart Passnave Kft. továbbra is fizetné az évi 110 millió forintos partfalhasználati díjat.

A cégnek közel 4 milliárd forintos vagyona van: egytucatnyi kikötő Komáromtól Mohácsig, sok ingatlan a parton, és ott vannak az elmúlt években jórészt felújított hajók. A társaság folyamatosan évi százmilliós nagyságrendű összeget fordított húsz hagyományos és tíz szárnyashajója felújítására. Kilenc szárnyasukat teljesen felújították, egyet, amit néhány éve alkalmi áron vettek, a mai helyzetben – amikor a kilenc közül csak hatot használnak – nem érdemes felújítani. A többségi üzletrész értékesítése mellett szólt az is a tulajdonosi kör szerint, hogy így biztosítani lehet azt a fővárosi szándékot, hogy egy kézben legyen a rakpartok hasznosítása.

Más kérdés, hogy mi lenne a szállodahajók sorsa a továbbiakban. A szaktárca vitaanyaga a nemzeti hajózási stratégiáról ugyanis felmelegítette azt a két évtizedes tanulmányt, amely szerint Csepelre kellene vinni a nemzetközi kikötőket, amelyek egyébként a Passnave kezében vannak. A cég vezetése ugyanakkor nem pártolja a szállodahajók kiküldését az ipari zónába, ahol rengeteg pénzbe kerülne, hogy a nulláról megfelelő körülményeket teremtsenek. A Passnave kikötőibe érkező szállodahajók évente 120–150 ezer utast hoznak, akik néhány napot Budapesten töltenek, illetve innen indulva különféle vidéki programokon vesznek részt.

A Nyugat-Európából induló hajók 2-3 napot töltenek Budapesten, itt van a turnuscsere. Az utazási irodákban úgy vásárolják meg a jegyet, hogy a nyugat felől érkezők innen repülnek haza, a következő csoport ide érkezik repülővel, hogy végigutazza Európa folyóit akár Amszterdamig is. A szállodahajók fogadása ugyanakkor nem csupán a Passnave számára üzlet, hiszen a hajók utasai nem keveset vásárolnak a Váci utca és a Nagycsarnok környékén. A turnusváltás idején – amíg takarítják, feltöltik a hajót – az érkező csoport valamelyik Duna-parti szállodában lakik. Emellett magyar utazási irodák szervezik a parti programokat, és nemcsak az élelmiszert szerzik be nálunk a hajókonyhára, hanem például a mosatást is magyar cégekkel végeztetik.

Környezetvédelem

A Passnave azon dolgozik, hogy jövőre a belvárosi kikötőkben a hajók – egy kábelrendszer kiépítése után – a partról kapják az elektromos áramot, és ne kelljen a segédgépeiket üzemeltetni, mert így csökkenne a zaj- és légszennyezés. A tervek már elkészültek, és az elektromos művek transzformátorait el tudják helyezni a jelenlegi kikötőépületekben. A korszerűtlen, „füstös” orosz és ukrán hajókat nem a belvárosi, hanem a IX. kerületi Nehru-parti kikötőbe irányítják, ahol az igen magas partfal nem engedi a füstöt közvetlenül a lakóházak közé.